Gyóni Géza: Przemysl

I

Fehér arcukon nem volt bánat,
Kik elértek már vagy-vagyához
Az életnek és a halálnak.
Fogytán reménynek és kenyérnek -
Fehér fiúk ők felkészültek,
Vidáman, mint a vőlegények.
Fehér fiúknak új nótája:
Víg vőlegények most indulnak
Halálos szép tavaszi nászra.
Kárpáti erdőn bimbó pattan, -
Fehér fiúk csak azt elérjék!
De zúg a golyó szakadatlan...
Tízezer élet ere pattan
S Klió új aranylapra jegyzi:
Ki ott halt meg, mind halhatatlan.

II.

Árulás földjébe
Akik elástátok,
Meg ne tiporjátok
A kuruc virágot.
Árulás földjének
Porszeme is átok.
Hej, pocsék polyákok,
Hej, csahos cselákok!
Hej, pocsék polyákok,
Hej, csahos cselákok:
Bizony eladnátok
Az édesanyátok.
Miattatok hervadt
Kurucok virága, -
Megyünk már, mennünk kell
Szomorú rabságba.
                              
                                                     1915