Kerényi Grácia: A mohácsi síkon

Annának

Fa és vas a mohácsi síkon.
Emberszobrok a fű felett.
Szolimán harangoz a szélben.
Öv-szögén levágott fejek.

Szolimán harangoz a szélben,
arcunk, hajunk eső veri:
megvált a félszeg könnyezéstől
a zsenge erdőt élteti.

Keresztfa-karú vas-Dorottyák,
álló és megdőlt kopjafák.
Ki más országban él, nem érti
Szolimánt, Alit, Musztafát.

Ahhoz itt kellett megszületni,
hogy legyen Csele-patakunk.
Hogy védekezni harcba menjünk,
s támadjunk, bár nem akarunk.

Szolimán ifjú volt Mohácsnál,
s vénen halt Szigetvár alatt;
Lajos, Zrínyi: kettő az egyhez.
A számarány az áldozat.

Ki más országban él, nem érti:
hősvértől miért pirosul
a zöld mező, hol fehér csontok
nyugosznak némán, konokul.

Keresztfa-karú vas-Dorottyák
őrizik a csontos mélyeket,
egy nagy kereszt mégis hiányzik:
csak fű-fa ígér életet.

                                       1981. június 19.

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo