Sántha György: Július 1916

Július kék ege alatt
Pipacsos búzák ringanak.
Ringanak ritmusra, sárgán.
Száll a nap: szép arany sármány.

Szérül a fák, poros-zöldek,
Szegik a gabonaföldet,
S a fakón remegő aljra
Roskad pár kis tanya rajza.

Fehér fal. Fedele nádas.
Felette néz a kútágas.
Fellegek mennyei táját
Nézem szent Indra gulyáját.

Mint cserebogár az estbe,
Cséplőgép zümmög a csendbe,
Mely tiszta, mint a Nirvána:
A szívem halni kívánna,

Minden oly ősöntudatlan.
Szélfiú kél a lugasban;
Lombokon leng, mint a hintán.
Ostora távoli villám.

Sok ezer tengeri szára
Lobog már, nyugtalan fáklya.
Elnézem zöld lobogásuk,
S lelkemen hűs borzongás fut.

Zöld fakulisszák közt hallik:
Amott egy vonat vonaglik.
Közelebb-közelebb sikló,
Pusztában tekergő kígyó.

Itt! Itt fut a baziliszkusz!
Csattog a sín s halálhimnusz
Zúg a kemény, siket égnek:
Viharos katona-ének.

szozattv


szozat a tiszta hang Gaál plakat Életmű 30 Pál István Szalonna arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo