Sipos Gyula: A halottak

Erdőbe menekültem,
halottak lógtak a fákon,
városba menekültem,
hulla feküdt az utcán,
folyókra menekültem,
halottak úsztak a vízen,
munkába menekültem
könyvekbe és italba,
ártatlanul mosolygó
gyermekek mögé bújtam,
múltakba és jövőbe,
tűnő-születő percek
csak-most-való sorába,
csókba, és jóbarátok
nyugtató közeléba,
s rámnéznek a halottak,
szemem hiába hunyom,
rámnéznek a halottak,
előlük hiába bújnék,
rámnéznek a halottak,
mert élek, élek, élek.

                      1958. június 19.

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 10 11 TriaNON harangja EST attila1017 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf