Khin Antal: Csallóközi legényavatás

Somorja nagyközség – hajdan szabad királyi város – Komárom mellett egykor Csallóköz legjelentősebb helye volt. Virágzó polgári élet folyt itt a céhek világában, amiről a város jegyzőkönyvei is tanúskodnak. Képviselve volt a csizmadia, ács, asztalos, ötvös, mézeskalácsos, mészáros, szíjgyártó, bognár, lakatos, kalapos, kőmíves, kovács, gombkötő, szabó, takács, tímár, szűcs, fazekas, pék, molnár, halász, sőt még a juhász céh is. Ennek a nagyszabású céhéletnek maradványai romjaikban még most is megtalálhatók.

    Somorjának a céhek világából maradt egyik ilyen érdekessége a farsangon szokásos legényavatás. Különösképpen nem az iparosoknál maradt meg, hanem a gazdalegényeknél, akik külön testületben vannak tömörülve, polgárifjúság vagy legény-kompánia néven s írott szabályaikat a Törvénykönyvben foglaltatnak /1/.

    Élükön áll a legénybíró, akit maguk közül választanak 3 évre. Ő tartja fönn a rendet a legények között, szabja ki a büntetést két legény jelenlétében, ha valamelyik vét a törvények ellen. Régebben a céhvilágban vasra is verethette a garázda legényt. A büntetés ma leginkább néhány liter bor fizetése a kompánia számára.

    A bíróról és a büntetésekről a Törvénykönyv így szól: „Őneki kell példát mutatni a többieknek. A táncmulatságot ő rendezi. Temetésre ő rendeli ki a vivőket. Minden legény köteles az idősebb előtt fejet hajtani és annak engedelmeskedni, különösen a bírónak. És aki ővele beszél, tisztességesen kövesse előtt meg. Ha a bíró a legfiatalabb legény által beparancsoltat, vagyis összehívatja a legényeket valaminek a megbeszélése végett, köteles minden legény pontosan a kitűzött időre megjelenni, meg nem jelenés esetén, ha azt kellőképpen igazolni nem tudja, 1 liter (régebben icce) bor büntetést fizet. Azon időtől fogva, mikor a bíró házánál megjelent, semmiféle illetlen szóval nem szabad neki élnie, sem káromkodni, még tréfából sem. Úgyszintén ha helyéről felkel vagy kimegy, mindig köteles engedelmet kérni, ha ezt be nem tartja, szintén 1 liter bor a büntetése. Ha a kocsmában társaságban a bírói háztól elmennek, senkinek jogában nem áll, hogy a legények részére bort kérjen,mint a bírónak, mert ha kér, azt magának kell fizetni. Ugyanott a legfiatalabb legény köteles engedelem kérése mellett a poharakat megtölteni. Ha bort kiönti, ahány araszra elfolyik, annyi liter bor lesz a büntetése. De azt csak a bírónak áll jogában megmérni, ha esetleg ezt más minden előbbi parancs nélkül megmérné, úgy ő is, mint az előbbi, ugyanannyi büntetést fizet.” A bíró őrzi a Törvénykönyvet, a hadnagyok kalpagjait, a két hadnagyi buzogányt, a legényöveket, az egylet ládáját (ebbe vannak az említett holmik). A bíró házánál van a legényvacsora. Alább még ezekre visszatérünk. A bíró mellett működik a két hadnagy. Ezek tartják fönn a rendet a táncmulatságokon a bíróval, ők hívják meg a lányokat a vigadalomra. Hatalmukat a buzogány jelképezi. Ezek a város két hadnagyának buzogányát utánozzák s vasból készültek.

    A hadnagyokra vonatkozólag így szól a Törvénykönyv: „Ha a legények bált tartanak, akkor kiválasztanak maguk közül két legényt, kiket régen hadnagyoknak, jelenleg leányhívóknak neveznek, akiknek kötelességük a legények által összeírt leányokat bál előtti csütörtökön meghívni, úgyszintén vasárnap, mikor a bál megkezdődik, összehordani. Viszont kötelességük arról gondoskodni, hogy ezen leányok kíséret nélkül haza ne menjenek, mert ha ez megtörténnék, úgy a leányhívók (hadnagyok) egy kanna bor büntetést fizetnek.”

    A hadnagyok teljes díszben jelennek meg a lányos házaknál. Öltözetük szebb, mint a többi legényeké; szebb még a bíróénál is. Fejükön kalpagot viselnek, mely csikóbőrből készült s a somorjai szűcsök kezéből került ki. Művirágokból bokréta díszíti elül: aranyozott búzakalász, búzavirág, rózsa, margitvirág, nefelejcs, ibolya. Vagyis, ami a földmívesélet szemléletkörébe tartozik és előtte kedves. Ruházatuk fekete posztó. Dokányból (kabát) dolmányból (mente), pruszlikból (mellény) a legényövből, nadrágból, csizmából áll. A dokányon 4 sor ezüstgomb csillog, mely díszes ötvösmunka. A dokányra kerül derékon a legényöv, mely 4-6-8 soros zsinórból készült, piros, fehér, zöld színű, oldalt 2 szál ló le róla, mely sallangban végződik. Ezek szimmetrikusan vannak elhelyezve. Legdíszesebb a dolmány, mely a dokány fölé kerül. Ennek gallérja és ujjai prémesek. A négy sor ezüstgomb még szebben van megmunkálva s a nyaknál széles, díszes ezüstlánc tartja össze. A vállon és a mellen nagy ezüstrózsák (filigrán munkájú gombok) kapcsolják. A dolmány hátulján, a derék táján, szintén két nagy ezüstrózsa. A pruszlikon 4-5 sor apró ezüstgomb (pityke). A nadrág sújtásos, vitézkötéses magyarnadrág. A csizma egyszerű szabású, fekete. Régebben díszes sallang lógott le róla és sarkantyús volt. Ma ezek hiányoznak. Az ezüstgombok és láncok a somorjai ötvösipar emlékeit őrzik, melyek apáról fiúra szálltak.

    A hadnagyok a meghívás alkalmával magukkal viszik a buzogányt is, és ha a házba belépnek, a szobában úgy állanak meg, mint a képen látható s a következő mondókát szavalja az egyik:

    „Alázatosan megkövetjük önöket, miután ebbe a tisztességes házba beléptünk, tiszteletből és becsületből; hanem mi lebocsájtott követek vagyunk az ifjak bírájától. Mi általunk kéretik meg önöket, ha meg nem vetnék a mi szíves kérésünket és szíveskednének a leányzót e tisztességes táncmulatságra elbocsájtani, mi majd igyekezni fogunk a leányzó fáradságát visszaszolgálni és igen szépen megköszönni.”

    Ha az engedélyt a szülők megadták, a hadnagyok a leányokat kocsin, vagy szánon viszik a mulatságra. A lovak fel vannak díszítve (a fejükön, oldalt a fül mellett) különböző színű szalagokkal és fehér vagy színes kendőkkel, úgy mint lakodalomkor szokás. a leányoknak ma már nincsen különös ruházatuk. A legújabb divat uralkodik. Egy-egy azonban megjelenik magyar ruhában, mely pirosbársony, aranyzsinóros mellényből és fehér szoknyából áll. A hadnagyok öltözetétől a bíróé és a legényeké csak annyiban tér el, hogy kalpag helyett kis pörge kalapot viselnek, melyet Kossuth-kalapnak neveznek. Készítői somorjai kalaposok. Azonban a kalap formája régebbi a múlt század Kossuth-korszakánál. (Mint régebbi a körszakáll-viselet is, melyet szintén Kossuth-szakállnak nevez Csallóköz népe.) A kalap dísze árvalányhaj, régebben gémtoll. Mindkettő összefügg Csallóköz természeti viszonyaival. Sík mezőin, füzeseiben ott lengedez az árvalányhaj, nádasaiban pedig ott tanyázik a gém. Valószínű, hogy régente kócsagtoll volt a dísz, mellette a vörös és szürke gém finom, hajlékony melltolla. a halászok szintén ezt viselték kalapjuk mellett.

    Külön tisztség a bormesteré. Ő kezeli az ifjúság borát. Kínálja vele a vendégeket, melyet egy csikónak nevezett /2/ hatalmas (régebben 10 iccés, ma ugyanannyi literes) üvegből tölt. Ez is föl van díszítve szalagokkal (piros, fehér, zöld). A táncmester vezeti a táncot. Ő rendezi a keresztelést, kötelessége a keresztelőtáncot eljárni.

    A legényavatás vagy legénykeresztelés törvénye így szól: „Ha valamely ifjú a serdültebb ifjúság közé akar állni, úgy két legény elmegy a szüleihez és megkérik, hogy engedjék meg fiúknak a legénység közé való belépést. És ha ezek is beleegyezésüket adják, akkor megtörténhetik a keresztelés, ami rendesen a bál után való napon, vagyis hétfőn szokott megtörténni.” A legényavatás ünnepélyességét ugyanis emelik azzal, hogy előtte való este (vasárnap) bál kezdődik, mely reggelig tart. Erre a bálra a legénység a legénybíró házától indul cigányzene mellett, kettős sorban, a tánchelyiségbe. Elől megy a két hadnagy s a bíró, utána a felavatandó ifjak, mögöttük a legények, akik között vannak a keresztapák s utánuk a cigány. A törvénykönyv tovább így intézkedik: „Előzőleg minden keresztfinak kötelessége a bál alatt, még pedig éjfél előtt, keresztanyát keresni vagy felkérni, úgyszintén keresztapát. A legénység közé való belépés 6 liter borba kerül.” /3/ A legényavatás hétfőn délelőtt 9 óra körül veszi kezdetét a bálteremben, ahol összegyülekeznek erre az időre a vendégek és a legények. Valamikor megjelent a városbíróval a magisztrátus is.

    A teremben a cigánymuzsikusok előtt egy hosszú asztalnál foglalnak helyet az öregek, mellettük derékszögben elhelyezett asztalnál áll a legénybíró, ez az ő asztala. Az asztalok előtt szabad tér van, ahol a közönség áll. A tér közepén egy pad, efölött lóg a koronaformájú aratókoszorú, mely az előző évi aratás befejezésekor készült. (A koszorú különböző gabonakalászokból van fonva és szalagokkal díszítve.) /4/

    A keresztanyák és az avatandó legények a közönség soraiban vannak. Azután a táncmester felszólítására mellé áll az első felavatandó legény a keresztapával s így sorba, ahány felavatandó van, mindegyik a keresztapjával. A legényövet most csatolják a felavatandó derekára. Mikor már mindenki a helyén van, a bormester egy klarinétos cigány kísérete mellett, aki a Rákóczi-indulót fújja, behozza a csikónak nevezett hatalmas borosüveget, mely magyar nemzeti színű szalaggal van díszítve. Vele jön az egyik keresztapa, aki három borospoharat hoz és egy kisebb borospalackot, melyek szintén át vannak kötve piros, fehér, zöld szalaggal. Ezeket leteszik a legénybíró asztalára. A bormester a csikóból a palackot megtölti s azután a palackból a három poharat. Ezután, a Törvénykönyv szavai szerint „a Rákóczi-induló hangja mellett fellépnek az ott elkészített padra”. A bírótól mindegyik egy piros, fehér, zöld színű szalaggal átkötött borospoharat kap kezébe. Azután a táncmester három köszöntőt mond. Elsőt a városra, másodikat az ifjúságra, harmadikat a közönségre.

    A köszöntők a következők: „Először is köszöntöm ezen keresztelő pohárbort a mi nemes városunkért, a mi nemes városunk bírájának és az egész magisztrátus urak friss, állandóegészségéért. Vivát.” Erre kiisszák a bort. A bormester újra megtölti s következik a második köszöntő. „Másodszor is köszöntöm ezen keresztelő pohárbort az ifjakért és az ifjak bírájáért és az egész kompániabeli ifjúság friss, állandó egészségéért. Vivát.” A bort megint kiisszák. A bormester újra megtölti a poharakat s következik a harmadik köszöntő: „Harmadszor is köszöntöm ezen keresztelő pohárbort a gazdákért és gazdasszonyokért, keresztfiért, keresztanyáért, zenészekért és mindazon szüzekért, kik az éjjel nekem csókot adtak. Vivát.” A borospoharakat kiisszák.

    Ezzel megtörtént a keresztelés. Utána leugrálnak a padról s a Rákóczi-induló mellett minden felavatott a keresztapával a bíró asztala mögé áll. A táncmester most a következő legénnyel újra megismétli az előbbi keresztelő jelenetet. Ez addig tart, míg van felavatandó. Ettől függ az avatás hossza. Mikor minden legény felavattatott a legényövvel, akkor a táncmester sorba állítja a keresztanyákat, hozzájuk csatlakozik egy leány sugárnak. A táncmester most összefogódzik a keresztanyával és még két lánnyal és táncot lejt. Azután megáll és segítséget kér ezen szavakkal: „Szerencsés jó napot adjon az Isten úgy mint N. N. keresztapának, hasonlóképpen N. N. keresztfinak. Engedelmet kérek, de én eddig kegyelmetek jelenlétében nem gyönyörködhettem, most szeretnék kegyelmetek jelenlétében gyönyörködni, ha meg nem vetnék az én szerény kérésemet és ezen jámbor személyeket, kiket kezemen látnak kegyelmetek, továbbra is ajánlom ezen hív szolgálatomat.”

    A bíró erre azt mondja – miközben az első felavatott legény keresztapjával hozzájuk csatlakozik –: „Tessék eljárni.” Erre a táncmester tréfával felel: „Köszönöm, nem járhatom el, mert le kell hengerelnem az Öreg-Dunát!”

    Utána nyomban következik a tánc, melyet láncban összefogódzva járnak körbe egy darabig, azután egy legény és leány kaput csinál (kezüket összefogva ívben föltartják) s ezen az egész láncsor átbúvik. Utána mindegyik a maga párjával körültáncol a teremben. Azután valamennyien rövid csárdást járnak. Ez a jelenet megismétlődik minden felavatott legénnyel. Ezzel befejeződik az avatás. Utána tánc van estélig.

    A Törvénykönyv szavai szerint gyertyagyújtáskor felsorakozik a legénység s a hadnagyok és a bíró vezetésével (a bíró a két hadnagy között megy) cigányzene kíséretével elmennek a bíró házához legénytorra.

    Itt a keresztanyák is megjelennek. Vacsora van és tánc reggelig. A torhoz az ennivalót (disznóhúst, szalonnát, kolbászt, tojást, kalácsot) a legénytor napján a gazdaházaknál két legény szedi össze. A toron a legnagyobb rend uralkodik; régebben az ételek feladásánál verset is mondtak, mint a menyegzőnél. Ezeket azonban már elfelejtették. A verseket az ételhordó legény mondta.

    A felavatott legény ezentúl részt vehet a bálokon és járhat leányos házhoz.

    /1/ A Törvények 1706. febr. 2 foglaltattak írásba az új könyv szerint, melybe a régi Törvénykönyvből másoltattak (ezért van icce helyett a litermérték felvéve).

    /2/ A csikó csikóbőrrel bevont edény lehetett, mint a csikóbőrös kulacs.

    /3/ Ez újabb változtatás!

    /4/ Búza, rozs, árpa, zab. A szalagok – itteni szóval pántlika – rendesen piros, fehér, zöld, kék színűek.  

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf