Jókai Mór levele feleségének, Laborfalvi Rózának

A nagy regényíró és a nagy tragika romantikus szerelmének levélemlékei meghatóan kedvesek. Alig hozta össze őket 1848 március idusa, a fiatal férj máris bujdosni kényszerül, s biztos rejtekhelyén Róza asszony állandóan látogatja, gondoskodik róla, majd egyengeti útját a szabadabb élet felé.

        1.

    (1850-es évek eleje)

    Kedvesem.
    Ha levelet akarsz nekem írni, azt Vadkertre címezd, az ottani postamester kezemhez juttatja, e napokban valahol találkozni szándékozom veled, egy fiatal ember, kit e végett megbíztam, el fogja mondani: hogy hol és mi úton!
    Most oly ferde helyen lakom, ahol soha sem német, sem muszka nem járt, és hihetőleg nem is fog járni. Itt te is élhetnél, ha Pesten nem maradhatsz.
    Ha lehetne, ne mulaszd el ez alkalmat velem találkozhatni. Gerendai Ambrus nejével eljöhetsz.
    Isten veled, csókollak

                         imádó
                         J. Móricod

        2.

    Pest, 1852. szeptember 30.

    Kedves Rózám
    Leveledet csak tegnap délután kapva, a kért holmikat csak ma tehetem a gyorskocsira, s így azt szombaton fogod kapni, s levelem elébb jut hozzád, mint a küldemény.
    A slafrok mellé még a meleg bújbelét is küldöm, s egy pár meleg bocskort, amit a topánkára felhúzhass. Mi itt rendbe hoztuk már a szállást, a hegyről is behurcolkodtunk, paradicsomot főzetek be ma, egy pár ice szilvalekvárt is főzettem már be.
    A regényemmel ért fátumokon megbosszonkodva, azt tettem, hogy elosztottam kétfelé az egészet, amiért 500 pengőt kellett volna kapnom; a nagyobbik felét eladtam Müller Gyulának 550 pengőért, a kisebbiket odaadtam Emichnek 300-ért. Ezzel ugyan nagyon furcsán jártam! – Október 1-jén kell Müllertől 200 pengőt kapnom. November 15-én ismét annyit: a többit dec. 31-én. Emich kifizetett már a magáéból 150-et, a többit október végéig rója le.
    A napokban Gózon Lajos látogatott meg bennünket, nagyon tisztel és sajnálja, hogy téged is nem láthatott.
    A darabom végett voltam az illető helyeken, még el sem olvasták, de majd sürgetem.
    Vigyázz magadra kedvesem, inkább, ha hideg lesz, mikor elindulsz, végy magadnak ott egy bundát, én kifizetem az árát, az ember egészsége, kivált a te egészséged énnekem többet ér negyven forintnál, úgy is szükségünk lehet rá egyszer, másszor. Addig is csókollak ezerszer,
    Isten veled.

                        Mór

    Kis Róza és Pepi csókolják kezeidet, Pepi szerepet kapott: Julcsát a Szökött katonából.