Petri Mór: A kis katona

Még csak most játszott itt a Duna partján.
Csak alig tagnap. Oldalán fakard.
Szívében még a kikelet fakadt
S ma egyenesen ép a frontra tart tán.

Hol legháborgóbb, legvadabb az orkán:
Szállása ott lesz éjszakára majd.
Takaróul az ég felhője rajt,
Míg körülötte ki-kigyúl a vulkán.

Búcsúzóul – soha ily szép napot! –
Valakitől egy rózsát kapott,
De úgy, de úgy, hogy aztán – visszahozza.

– Nagy Isten, mindent lát a Te szemed.
…Emitt megtörten anyaszív remeg,
Amott pedig még mindig nyit a rózsa…

                    1916; Vasárnapi Újság 1918. 35. sz.

szozattv


szozat a tiszta hang PozsonyiCsata Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo