Falu Tamás: Kenyerek miatyánkja

A kenyerek a polcról
Kinéznek a világba
És feljajdul a lelkük
A jajidőket látva.
Emberek sora ritkul,
Temetők sorra telnek,
A bölcsők elnémulnak,
Koporsók énekelnek.

A kenyerek a polcon
Fájósan összebújnak,
Égtájak összecsapnak,
Trombiták tüzet fúnak.
Földbe harap a tenger,
Torát üli a járvány,
Az égen gyászfátyol fut,
Mint fekete szivárvány.

A kenyerek a polcon
Halkan keresztet vetnek,
Déli harangszó csendül,
Tán arra is temetnek.
Déli harangszó csendül,
Ima száll mindenünnet:
„Add meg a mi mindennapi emberünket!”

1920. augusztus 20.