Erdélyi József: Vér
/1925/
Lefejezték s elföldelték legott,
veszett kutyát sem oly kegyetlenül. –
Lázadó szív felett az elnyomó
fejet, sírhalmot, emléket se tűr!…
De megszentelt példáját a nép
s a nép jogáért ontott vér felett
gyászolt a föld háromszáz éven át,
porral és sárral s nem nevelt füvet. –
A vesztőhely, a sír, a szív felett,
a réten két ösvény találkozott
s égrekiáltó nagy kereszt alatt
hamvadozott a szent, – az átkozott!!!