Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében /XIX. rész/

– Búcsúszentlászló –

bucsuszentlaszlo 055Aligha tartozik valami a magyar katolikus tájhoz szervesebben, mint egy-egy franciskánus település. Nem kell bizonyítgatnunk, mit jelent a palóc népléleknek a gyöngyösi, a jásznak a berényi, az alföldinek a szegedi, a székelynek a csíksomlyói ferences kolostor. Göcsej és Búcsúszentlászló között is már évszázadok óta ilyen meghitt a kapcsolat. A franciskánus szellem az Egyház klasszikus keretei között tudvalevőleg a lélek természetes bensőségét képviseli. Az anyanyelv kultusza, a szülőföld szeretete Assisiből hódítja meg a világot és tanítja meg a magyarságot különösen a török időkben a helytállás magatudatlan hősiességére, az édes haza földjéhez és hagyományaihoz való természetes, hallgatag ragaszkodásra.
    Búcsúszentlászlóról a középkorból alig van adatunk. Amikor azonban a török elfoglalja Nagykanizsát és letarolja Zala virágzó hitéletét is, az alázatos elhagyatottságban rejtőzködő templomocska egyszerre buzgó erőforrása lesz a vidék bujdosó népének.

Sziklahitű László, ki nem ismersz félelmet,
Légy ereje, pajzsa gyengeszívű népednek:
Ingadozó lelkek, sok csapással vertek,
Tőled kérnek védelmet.
Emberölő harcban a Gonosznak ártottál.
Isten erejével síkra hitért szállottál,
Fergeteges vészben, rendületlen, épen
Égi jelül állottál.
E világi élet a remények sírhalma,
Teelébed száll fel nemzetednek siralma.
Útmutató fényünk, téged adott nékünk
Az Úristen irgalma.
Most világok dőlnek, nemzedékek romolnak,
Ezeréves bástyák repedezve omolnak.
Csüggedésre válasz: szent király, te állasz
Égrenéző oromnak.


    Egy régi jellemző legenda szerint a Szent Szűz hajlékát éneklő angyalok hozták messze földről a hívek vigasztalására. Amerre elhaladtak, a fák és füvek mindenütt meghajoltak előttük. Az Angyalok Kápolnája körül bontakozó hódoltsági áhítat hasonlatossá lett az evangéliumi mustármaghoz, mert a barokk időkben messze földön híre búcsújáró kultusz nőtt ki belőle, amelyet a jámbor áldozatkészségből emelt hatalmas franciskánus templom is érzékeltet. A templom régi jótevői között ott találjuk Deák Ferencet is.
kegyszobor    A templom főoltára mögött jutunk az Angyalok Kápolnájába, amelyet a hívő nép Paradicsomnak szeret nevezni. A kegyszobor a török elleni küzdelem egyik leggrandiózusabb jelképének, a Lorettoi Szűzanyának magyaros változata: komoly, misztikus egyszerűségben és fönségben ragyogó arca olyan, mint a Bölcsek könyvének jellemzése és a parasztok eszménye a jó asszonyról: teljesíti mindennapi kötelességeit, de szent titkok sugároznak belőle, egyszerre földi asszony és a mennyország jegyese.  
    A szentlászlói búcsú sokat megőrzött az árpád-kori kereszténység naiv teljességéből. A híre Szent Vince-áldás, amelyet a hívek a barátoktól kérnek, még a koraközépkor mágikus-misztikus világában gyökerezik. Messze földről elhozzák a gyerekeket, beteget erre az áldásra, az otthon fekvő betegnek ruháját áldatják meg. A szent kút fölött emelkedik a Kálvária dombja, amely népszerűen jellemzi a megváltás kegyelmi gondolatát: forrás fakad belőle a hívek megújulására.
Köröskörül szőlőhegyek, szétszórt házak, szelíd hajlatok: a Naphimnusz magasztalásai jutnak eszünkbe, a halhatatlan magyar élet igézete ragad meg egy pillanatra bennünket. Távozóban visszatekintünk a Paradicsomra: tetején vasból kovácsolt rózsacsokor, amelyből kereszt sarjadzik ki. Csakugyan: a rosa mystica illata járja át az elmélázó, Ázsiát és Umbriát idéző zalai tájat. 

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo