Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében /XVI. rész/

/XVI. rész/

– Kolozsvár –

Kolozsvar piarista templomKolozsvárról, egyéb hírességei mellett, kevesen tudják, hogy a XVIII. században Erdélynek Csíksomlyó mellett legjelesebb kegyhelye volt. A kultusz hódítása összefügg a kolozsvári jezsuiták nagyarányú lélekgondozásával, amelynek méreteivel és hatásával csak a nagyszombati és kassai házé vetekedhetik. Templomuk (ma piaristáké) Erdély katolikus újjászületésének egyik fő forrása. A jezsuita kollégium nemes versenyre kel a reformátusokéval. Erdély hivatalviselő katolikus köznemessége és polgársága itt nevelkedik. A rendtagok harcolnak az ellenreformáció erdélyi sikéréért, ők egyenjogúsítják a katolicizmust a protestantizmussal: Pázmány módjára áttérítik az arisztokratákat, küzdenek a szakadár románságnak az egyház aklába téréséért.

   A kolozsvári kegykép sorsa jellemzően világít bele az egykorú erdélyi vallási viszonyokba. Történt, hogy Mikolán (Szolnok-Dobokon) a görögkatolikus román templom Mária-képe könnyezni kezdett (1699). Éppen vasas németek táboroztak a faluban, akik álmélkodva szemlélték a csodát. Később gróf Kornis Zsigmond, Erdély későbbi gubernátora, nagy tisztességgel szentbenedeki kastélyába vitette. Jellemző, hogy a képet fegyveresen kellett őrizni, mert sok erdélyi város és főúr, sőt maga a moldvai vajda is meg akarta magának akár erőszakkal is szerezni. Ezer oroszlános tallért ígért érette, hiába. Középkori városok vetélkedtek így a szentek ereklyéiért. A jezsuitáktól megejtett hivatalos vizsgálat a könnyezés csodáját igazolta. Maga a kép a kolozsvári jezsuita templomba került és hamarosan az erdélyi jezsuita kultúrmunka magasztos jelképe lett. Román faluból került Kolozsvárra, ez a jezsuiták uniós törekvéseit jellemzi. Kongregációk ájtatoskodnak, arisztokraták hódolnak a Regnum Marianum szellemében előtte. Magyar, német, román, örmény búcsúsok keresik föl, a kultusz Erdély sajátos katolikus népiségébe sző bele jellegzetes jezsuita-barokk színeket. A kép donátorai és tisztelői között ott találjuk az egész erdélyi katolikus arisztokráciát, így az Andrássy-, Apor-, Bánffy-, Béldy-, Csáky-, Gyulaffy-, Haller-, Jósika-, Kornis-, Mikes-, Nemes-, Teleki-családot. Katonák és polgárok, nemesek és jobbágyok, magyarok és idegenek, kultúrák és rítusok versenyeznek a kegykép tiszteletében. Hogy a kolozsvári kultusz a Jézus Társaságnak mennyire szívügye volt, érdekesen bizonyítja az is, hogy a kegykép egykorú másolatai a rend egyéb hazai templomaiba is átkerültek. Így tudtunkra a székesfehérvári (ma székesegyház) és a győri templomokba (a kép jelenleg a győri orsolyitáknál). E kegyképmásolatok előtt bizonyára az erdélyi jezsuita munka, főleg az unió sikeréért ájtatoskodtak a rendtagok és kongregációkba tömörült hívek. Valami misztikus transszilvánizmus elragadtatott élményét érezzük az egykorú könyvekből, följegyzésekből, emlékekből felidézhető kultuszban.

a templom belseje   Amíg Csíksomlyón a kultusz színmagyar volt, ferencesek irányították, addig a kolozsvári kegyhely Erdély minden katolikus nemzetiségét magához vonzotta, az unitusokat is. A jezsuiták itt Kolozsvárt az Egyház egyetemességét, a népfajok nagy keresztény közösségét hangsúlyozták, tehát az erdélyi gondolattal nagyon rokoneszmét képviseltek. Új katolikus jegyű kultúra alakításán dolgoztak, amelynek gyümölcsei kétségtelenül a magyarság javára értek meg már a XIX., de különösen a XX. század folyamán. Lemérni, hogy Csíksomlyó vagy Kolozsvár jelent-e többet a magyar katolikus kereszténységnek, alig lehet. Csíksomlyó talán valami mélyebbet, örökebbet, misztikusabbat jelent, míg Kolozsvár az urbánus kereszténységet, az egyénibb formákat, a korszerű szellemet jelenti. Mária és Márta jut eszünkbe, mindkettő a legjobb szándékai szerint szolgál az Úrnak.

   Elnézegetjük a templomot, az Erdélyi barokk művészet egyik legszebb alkotását. A főoltár megkapó érdekességgel fejezi ki a dedikációt: Mária megkoronázását. Mária alakját a kegykép képviseli. Ezt koronázza meg a kemény, kardos Mihály arkangyal, a másik oldalon pedig a szelíd Gábriel, aki az Angyali üdvözlet liliomát tartja a kezében. Gyönyörködünk a kegykép művészi és szakrális szépségében, amelyből annyi jámbor lélek könyörgésének, imádságának jóillata árad felénk. A múlt igézetéből azonban lassan a jelenre ébredünk. Zokon ne essék senkinek, de úgy érezzük, úgy tudjuk, hogy a kultusz a XX. században sokat vesztett régi bensőségéből, egyetemességéből. Pedig nagy, a XVIII. század feladataihoz méltó hivatás várakozik most is a kolozsvári kegyhelyre. Elsősorban a katolikus magyarság erősítésére gondolunk. Korunkat kollektív törekvések jellemzik. Ezt a pasztorációnak is meg kell szívlelnie. Ezen a téren különben az Egyháznak hatalmas hagyományai vannak, csak korszerűen kell megfogalmazni őket. A magyar Kolozsvár és katolikus magyar vidéke a búcsújárás közösségi szellemében új szövetséget köthet egymással, amely mind egyházunknak, mind nemzetünknek páratlan hasznával járhat. A magyar népiségnek egyik megrekedt erdélyi erőforrása elől el kell tehát takarítanunk az akadályokat, hogy újra elárassza a lelkeket.

   Úgy érezzük azonban, hogy a Könnyező Mária kolozsvári szolgái és hívei nagy szolgálatot tennének a szentistváni gondolatnak és benne az erdélyi szellemnek, ha a görögkatolikus románságot a régi jezsuiták módjára ismét sikerülne elvezetni a kegyképhez. Máriapócs példájára és analógiájára gondolunk. A közös vallás egyesítő élménye, a metafizikai sorstudat azonossága egyik színe lehetne annak az erdélyi szivárványhídnak, amelynek össze kell kötnie bennünket román honfitársainkkal. Erdély örök magyar humanizmusa kötelez bennünket. A múlt megszentelt hagyományai és a jövendő nemes feladatai ritka összhangban sürgetik a Könnyező Mária kolozsvári kultuszának jelenünkbe való korszerű újjászületését.  

 

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf