Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében /XV. rész/

/XV. rész/

– Radna –

mariaradnaTörténelmi hazánknak egyik leghíresebb búcsújáróhelye Mária-Radna a Maros mentén, Arad közelében. Radna nem tekinthet vissza hosszú múltra. A helység maga csak a török időkben kezd voltaképpen benépesülni, amikor Lippát a török elfoglalta. A ferences klastrom szerzetesei és a hívek a Maros túlsó partjára, Radnára telepedtek el és szerény kápolnát építettek maguknak. A hívek később balkáni katolikus bevándorlókkal: bunyevácokkal és bolgárokkal is szaporodtak.

A hagyományok szerint 1868. évben történt, hogy egy jámbor aggastyán, aki életét szüzességben töltötte, bizonyos Virchnossa György a radnai kápolna számára egy Mária-képet ajándékozott. Ezt az olcsó metszetet, amely a kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja, eredetileg egy olasz vándorkereskedőtől vette magánájtatosság céljaira, a Kép hamarosan csodatevő hírbe kerül és nemsokára a katolicizmus jelképe lesz iszlám és az ortodoxia között.

A kisded radnai nyájnak kétféle ragadózóval is meg kell küzdenie. Egyik a hódító török: türelmes, de szeszélyes zsarnok. A barátokat orvosi készségükért tiszteli, bár állandóan akadékoskodik. A másik ellenség az ortodoxia, amely a katolikus hívekre kivetette hálóját. A szakadár papok át akarják őket téríteni és füstadót akarnak szedni tőlük. Erre a portától felhatalmazást is kapnak, de a barátok sem restek. Sztambulban ők is oltalmat, meghallgatást nyernek, azaz megvásárolják a pópák kiváltáságait. A súrlódások azonban mégis állandósulnak. A radnai katolicizmus e két ütközőpontján sokat szenved, de meg is erősödik a megpróbáltatások tüzében.

A kegyhely híre a török felszabadulás után különösen az 1708. évi mirigyhalál idején emelkedik, amely Aradon igen sok áldozatot követelt. Egy asszonyt is utolért a járvány. Már három napja halálán volt, amikor egyszerre csak magához tért és a körülállóknak azt mondotta, hogy a járvány, azaz Isten büntetése nem fog addig elmúlni, amíg az aradi hívek a radnai Képet nagy búcsújárással meg nem tisztelik. Ezeket mondva, kiadta lelkét. Az esemény híre hamarosan elterjedt. A zarándoklat megtörtént és a járvány megszűnt. Ezt a történetet a radnai tanács egy okirattal is igazolta. Nemsokára felépül a mostani templom is. Radna ettől kezdve a Regnum Marianum egyik legnagyobb hatású kegyhelyévé fejlődik. Kultikus igézete alatt tartja az Alföld és Dél-Magyarország magyar, német, bunyevác, bolgár, román, tót népét. Misztikus tájszervező erejével a magyarságnak a XVIII-XIX. század folyamán halhatatlan szolgálatokat tesz.

mariaradnafreskoA radnai templom mögött elterülő erdős hegyoldal valósággal Magyar Jeruzsálem hangulatait idézi föl bennünk. Tele van kápolnákkal, szobrokkal, keresztekkel, amelyeknek mindegyikét jámbor szándékból emelték Radnát járó búcsúsok, magányosok és helységek vegyesen. Ezek az alkotások vagy egy-egy hittitokra emlékeztetnek, vagy az Üdvözítő földi életének mozzanatait örökítik meg, vagy Máriának anyai és királynői dicsőségét hirdetik. Istennek azonban spiritus ubi vult, spirat: megdicsőült szentjeivel találkoznak itt a küzdő egyház szentjei, Radnának és e földi életnek zarándokai, akik itt megpihennek, látván feladataikat és az utakat, amelyek biztosan elvezetnek az örök célhoz, a mennyei Jeruzsálembe. Érzem az imádság, vezeklés áldozat misztikus áramait, amelyek Radnát fölülemelik az egyének és korok szenvedésein. Fölülemelik a híveket otthoni megszokott önmagukon. Radna kétségtelenül vádolja a konvencióvá, meggondolásokká szikkadt vallásosságot, vádolja a mindennap gondjaiba hullott embert, de ugyanakkor bíztat, hívogat is: hív az élet megünneplésére: pihenésre, eszmélésre, ujjongásra. Az élet szépség, ajándék, boldog öröm. Ennek a megvillanását és átélését, a léleknek ünneplőbeöltözködését érezni itt Radnán.

Elnézem ezt a környezetet, bizony az esztétikai szépségek vándora alig találna vigasztalást bennük. És mégis megszégyenül, amikor ezeket a képeket, szobrokat néz: égi leheletük van, amely névtelen búcsúsok bizalmából, hitéből, szívük melegéből táplálkozik. A gyerek a maga játékszerét gyönyörűnek találja, mert képzelete megszépíti. A búcsúsok is hasonlatosak az evangéliumi kisdedekhez: mindent szépnek, hasonlíthatatlannak találnak, mert fölismerik az örök ideát egy olajnyomaton, vásári gipszmunkán is. Numen adest, szent a radnai környezet. Ezt a szentséget látják mindenen. A búcsús elragadtatása többet áraszt ki magából az alkotásokra, mint a blazírt intellektuel, aki unottan, passzíve várja a legjobb benyomásokat is, mert nem érez lelkes közösséget velük, mert csak formákhoz van szeme és mértéke, a mélységekbe azonban fél beleszédülni.

A radnai kultusz kezdetben délszláv jellegű volt, majd a Regnum Marianum metafizikai imperializmusa hamarosan magyarrá érleli. A trianoni béke újra a román ortodoxia prédájául szolgáltatta ki, de az erdélyi Szent István-provincia gyökeres magyar ferencesei hősiesen őrzik a katolikus múltat, a megszentelt magyarságot.    

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf