Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból*

Fogadalmi harangszók
Az 1309-iki udvardi zsinat emlékét őrző esti, más források szerint déli ávemáriás harangszó semmi esetre sem nép eredetű, hanem egyházi elrendelés (1860 szept. 16-án a prímás húzta meg a harangot), nem tartozik tehát a vallásos néprajzba. A Pest-belvárosi éjjeli háromórás harangszó kegyes alapítvány tartja fenn az ugyanaz időben elhunyt utolsó pesties halott és a járvány megszűntének emlékére, tehát szintén nem vallásos néprajzi adat, – és a szegedi árvíz emlékére márc. 12-ének éjfelén felhangzó harangszó sem, hiszen már első forrása is a városra és az egyházakra hivatkozik. Nem népszokás az esztergomi bazilika mindennapi hármas harangszava, a trianoni parancs ellen való tiltakozásul, s Kecskeméten ápr. 2-án az esti félkilenc-órás harangszó sem az ugyanekkor kezdődő nagy tűzvész emlékére. Valamivel több közük lehet a néprajzhoz a háborús és egyéb történelmi események emlékére vonatkozó harangszóknak; mellőzve ezek közül az óévbúcsúztatókat, két idetartozónak látszó népi harangszót említhetünk fel: Komádiban a hajnali harangozás után még egy verset húznak az 1707-iki rác támadás visszaverésének emlékére, Deésen pedig a baktervilág fennálltáig éjjel 3 órakor doboltak is, de hogy miért, arról nem szól a szhokás feljegyzője.
Udvard, Magyar Sion 1865 : 391. Orsz. Nagy Képes Naptár 1861 : 431. NNy. 1 : 7. Révai-Lex. Pest-belváros. Vas. Újs. 1884 : 510. NNy. 1 : 7. Szeged, Kulinyi: Szeged újkora 6. Eszetergom, NNy. 7 : 129. Kecskeményt, Kubinyi – Vahot 1 : 94. Főv. Lapok 1866 : 320. Komádi, Osváth 441. Deés, Regélő 1843. 2 : 454.

*Halottak miséje
Cserei Pécsről említi, hogy karácsony éjjel a halottak barátköntösben pápista misét tartanak: halottak a pap, a ministránsok, a kántor, a kórus és a hallgatók is. A Feketekörös-völgyén csak az üdvözült lelkekről tudják ezt a hagyományt. Ipolyi, hely néplkül említve, az éjfélimise előttre vagy utánra teszi ezt az időt, s egy élő asszonyt is odavezet, aki egyik halott ismerőse tanácsára a küszöb előtt eldobja kötényét s míg az utána rohanó holtak ennek esnek, ő megmenekül. Így közli a mondát Versényi is Körmöcbányáról.
Cserei: Hist. 225. Feketekörös-völgy. Ethn. 17 : 231. Ipolyi 2 : 118. Körmöcbányai reálisk. Ért. 1892. Ethn. 6. 49.

*Harang
Mint az ősi gonoszűzés zajcsináló eszközének, a kolomp keresztény utódának, felszentelési módja és kultikus felhasználása miatt is, korán átvette az ősi eszköz minden babonás szerepét. A baranyai gyermekvilágban még ma is él az a legendákból leszállott hiedelem, hogy a harangok nagycsütörtökön az angyalok szárnyán Rómába repülnek. A harangok római utazásának megünneplése Vácon még ma is szokásos, a harangoknak a gyermekek seregétől az utcákon végigjárással való elkerepelése. A jászladányi leány karácsonykor azért igyekszik megkondítani a harangot, hogy minél előbb férjhez mehessen. Kalotaszegen a férj pedig azért, hogy nehezen vajúdó feleségének megszűnjenek kínjai. Szatmármegye bányavidékén a harangreszelék megivása borban megszünteti a rekedtséget, s Tárkányban haranggal álmodni jó hírt jelent. Háromszékben a haranglábból vágnak egy kis darabkát a tejevesztett tehén ivóvízébe. Kissomlón a haranglábból vágott szilánkkal piszkálják meg a fájós fület és fogat, Bihar és Békés érintkező részein a szerelmes a haranglábra írja a maga és választottja nevét, hogy biztosan egymáséi legyenek. Szatmár vidékén a kocsis az éjféli mise úrfelmutatásakor a harang tengelyén kenegeti négy lóra való ostorát, a köszvényes és rühes ember harangkenőccsel mázolja be beteg tagjait, – Göcsejben a harang szívére öntött vizet egy, a beteg nevét viselő gyerek felfogja, s ezzel mossák le az epilepsziás arcát.
Baranyam. Bajtára 1933. V. 19. Tragor: Vác 70. Szatmárm. Tárkány sgy. Háromszék, Ethn. 2 : 358. 6: 46. Kissomló, Vas vm. mon. 377. Bihar-Békés sgy. Szatmár vid., Ethn. 39 : 46. Gönczi 305.

*Harangkötél
Levágott darabja katolikus és református vidékeken egyaránt használt, szerencsehozó, szerelmi, gyógyító és tejvisszaszerző varázseszköz. A kenesei református halászok minden új hálójukba belekötik a katolikus templom harangkötelének egy félöles, fonalakra felfejtett darabját, mert hitük szerint a szentelt kötél szerencsét hoz, mint Göcsejben is a korcsmárosnak a hordóba tett harangkötéldarab. Kutason az anya az első rorátéra való harangozáskor lopva levág egy darabka foszlányt, aztán ezt lánya hajába fonja, hogy a farsangon sok kérője legyen. Zalabaksán az éjféli mise alatt vágja meg a lány a kötelet, a misére azonban az árnyékszékben öltözik fel, s a kötéldarabot otthon a disznóvályú fölött füstöli, hogy annyi kérője legyen, ahány disznó odamegy. Vagy a levágás után azonnal hazaszalad, a kötelet még a mise alatt felfőzi, és a vizet az utcára önti, hogy amely legény belelép, még az évben feleségül kéri. Göcsejben az első roráté harangszava alatt húzott foszlányt varrnak hajpántlikájukba a lányok, hogy sok kérőjük legyen. A Regélő István Bácsi szerint, ha az éjféli mise előtt kihúzott harangkötélfonállal a lány három csomót köt balkeze gyűrűsujjára, még azon a farsangon férjhez megy. A Nemzeti Újság egy adata szerint, ha a karácsony éjjelén lopott kötélfoszlányt pogácsába gyúrva megetetik a kiválasztott legénnyel, ennek még az évben el kell vennie a leányt. Gyergyóbélborban a magukkal hordott kötéldarab talizmán a jegyes vagy házasfél hűtlensége ellen. A fiatalságnak ez a babonás szokása jobban pusztítja a harangkötelet, mint mindennapi használata; ezért néhol, mint pl. Gyergyóbélboron, kötelességük saját keresetükön minden évben új kötelet venni a templom számára. Vas megyében és Göcsejben az éjféli mise alatt levágott kötéldarabbal füstölik meg a fájós fület vagy fogat, a Borsod megyei Csokvaományban és Göcsejben harangkötéldarabkát nyeletnek a torokfájóssal, s itt és Erdélyben pünkösd reggelén a harangkötéllel kenegetik torkukat torokfájás, főleg a gyermekét torokgyík ellen, s Kalotaszegen, ha a terhes asszony az az ijedtségtől rosszul lett, ura az asszony vizeletével önti le a harangkötelet. Nyírmeggyesen a tejevesztett asszonynak az éjfélkor levágott harangkötéldarabka tésztába gyúrásával sütött tésztapor megivása után visszajön a teje. Háromszékben az elveszett tejet úgy szerzik vissza, hogy harangkötéldarabkáról itatják meg a tehenet; Jászberényben a kötéldarabot a tehén moslékjába vágják.
Kenese, Jankó: Bal. 306. Vas. Ujs. 1899 : 1 l. Kármán 63. Ethn. 1: 308. 6 : 42, 44. P. H. 1893. XII. 17. Zalabaksa, Gönczi 213. 268. Reg. István b. 206. Nemz. Újs. 1926. XII. 25. Vas m. mon. 377. Göcsej, Ethn. 16 : 349. Gönczi 295. Csokvaomány, Ethn. 22 : 294. Gönczi 268. Erdély, Ethn. 6 : 40. Kalotaszeg, Ethn. 4 : 110. Bartha 71. Háromszék m. Ethn. 2 : 358. 6 : 46. Gyergyóbélbor, Népr. Ért. 14 : 296. Jászberény egy.

*Harangozás felhő elé
Az ősi gonoszűzés zajcsináló kolompolását a keresztény korban a harangozás vette át ott, ahol templom van, másutt azonban, mint egyéb szokásainkban ma is, tovább is az ősi kolomp viszi a harang szerepét. A jégfelhőt a matyók és a Vas megyei hit szerint a garabonciás, a dinnyeberkiek szerint pedig a 13 fejű sárkány hozza a határra, tehát a gonosz, ezért a megszentelt harang szava el is űzheti. Ezért félnek a dinnyeberkiek a nagypénteki jégfelhőtől, mert ekkor a harangot nem szabad meghúzni. A hit nálunk nem eredeti, de igen régi; az 15858-iki csepregi jegyzőkönyv szerint az iskolamester és az öregdiákok kötelessége a harangok meghúzása. Emílti Sándor István és Dugonics is; a harangozás azonban ma már a harangozónak kötelessége, vagy ahol csak harangláb van, azé, aki a felhő közeledtét legelsőnek észreveszi. A harangokat Szatmárban nem összehúzzák, nem is félreverik, hanem egymásután külön rándítják meg mindeniket: szaggatják, hogy úgy szakadozzanak meg a felhők is. A hegyháti nép szerint különös ereje van a talált harangnak, amelyet a régiek az ellenség elől kútban, tóban rejtettek el. Viszont azonban Nagygécen, Sándorfalván, Erken, a Balaton mentén, Baranyában és Nagylengyelben az olyan harang, amellyel öngyilkosnak, akasztott embernek, vízbefúltnak temetésére harangoznak, elveszti jégfelhőűző szerepét; Kerkebarnabáson pl. 1928-ban a plébános kénytelen volt egy vízbefúlt ember temetésekor a csendőrökkel harangoztatni, mert az egyházfi nem volt hajlandó harangozni. Ellenben Alsófehérben, Feketekörösvölgyén, Szatmárban, Matolcson idegen halottat nem engednek harangszó nélkül a határon átvinni, mert jég veri el azt.
Sándor: Sokféle 4 : 11. Dugonics: Példabesz. 2 : 226. Varga 160. Ethn. 6 : 46. 198. Udvarhely m., Ethn. 6 : 55. Lázár 37. 99. Jankó: Torda 234. Kalotaszeg, Ethn. 2 : 276. Felsőlöök, Magyarborzás, Magyardécse, Nagydevecser, Sajómagyaros, Szászcegő, Szászmáté, Szék, Vice sgy. Petri: Szilágy m. 1 : 713. Szatmár m., Ethn. 6 : 312. Szabolcs vm. mon. 168. Tornyospálca, Ethn. 2 : 253. Békés m. NNy. 5 : 83. Szegedi tanyák sgy. Nagygéc sgy. Sándorfalva, Bálint 46. Matyóság, Ethn. 7 : 365. 22 : 298. Népr. Ért. 14 : 242. Aszaló sgy. Gömör m., Nyr. 32 : 435. Gömör vm. mon. 194. Erk sgy. Nagymaros, Honderü 1845. 2 : 180. Farkas: Csepreg 61. 268. Jankó: Balaon 407. 416. Somló vid., Ethn. 39 : 96. Vas vm. mon. 376. Hegyhát vid., Ethn. 1928. VII. 20. Mára, B. H. 1887. VI5. Dinnyeberek, Bajtárs. 1933. V. 19. Lázár 109. Feketekörösvölgye, EThn. 27 : 87. Szatmár m., Ethn. 6 : 309. Matolcs, Ethn. 38 : 210.

Harangszó
Sok varázsló cselekvésből ismert varázsidő. Néhány pontatlanul feljegyzett adaton kívül valamennyi ünnepi vagy legalább is egyházi jelentőségű harangszóra vonatkozik, még akkor is, h hosszú ideig való tartásának analógiás következményéhez kapcsolódik, mint pl. az indásnövények elvetése. S tovább vizsgálva ezeknek az ünnepeknek jelentését, valamennyi Krisztus-ünnep, születésének, halálának és megdicsőülésének emléknapjai, mint az adventi, karácsonyi, újévi s aztán a nagycsütörtöki, nagyszombati, húsvéti és végül az úrnapi harangszó; nem lehet más körbe tartozónak vennünk, a misére hívó, a déli, esti és temetési harangozást sem, míg a szentgyörgynapi, pénteki és szombati időt csak elhomályosodásos tapadásának kell tekintenünk. Még a harangozás órája is Krisztushoz kapcsolódik avemáriás és a beharangozásos idejével. Ez a babonakör tehát ebben a formájában semmi esetre sem lehet ősi, legfeljebb másodlagos fejlődése, keresztény átalakulása az ősi gonoszűző zajcsinálás egyik módjának. Most viszont minden szokás és hiedelem, amely a harangozás idejéhez fűződik, csupa gonoszűző és ezen alapuló varázslójelleg. Idejével tehát a vallási néprajzba tartozik, szokásainak és hiedelmeinek csak alig pár analógiás adatban van közük a valláshoz. pl. hogy Tornán az éjféli misére való beharangozás ideje alatt kisepert s szemétdombra vitt szemeten állva az utolsó harangszókor meghallhatjuk a megnyílt égből az angyalok énekét, – s hogy más, helynélküli adatok szerint a karácsonyi óraütéskor, a nagyszombati harang megszólalásakor a kútból, patakból bort meríthetünk. Mind tipikus példái a babonás hiedelmek eltolódásos tapadásának. A harangszó elsősorban a gonosz távoltartásának ideje: Szendrőn Luca estéjén a kapufélfába szöget vernek, s éjféli miséig minden este ütnek rá egyet, Jászberényben pedig az úrnapi beharangozáskor a szoba mind a négy sarkába borsot dobnak a gonosz elriasztása végett, – Versényi szerint az adventi harangszókor szőrt vágnak le a tehén homlokáról, hátáról és farkáról, s az istálló küszöve alá ássák, hogy a boszorkányok meg ne ronthassák a tejet, – s a Lucától kezdve naponta félretett fadarabocskákkal melegített zsír szaga karácsony este házhoz csalja, de tehetetlenné teszi a boszorkányokat. E csoportba a tolvaj- és betegségtávoltartó babonák is: Szegeden az éjféli mise harangszavakor seprűt kötnek, majd megseprik vele az oltár lépcsőjét, aztán elteszik, mert ezzel a seprűvel megszabadíthatják méheiket a tolvajtól (módját azonban a közlő nem írtja le), – Tóalmáson a nagyszombati harangszóra falhoz ütik fejüket, hogy egész évben ne fájjon. A baj távoltartására vonatkoznak némely tiltott cselekvések is: Versényi szerint nem jó a György-napi harangszót ülve hallgatni, mert még az évben mennykő csap az emberbe, – s aki déli harangszókor fürdik, még az évben meghal, – az adventi harangszókor hátranézőt megvakítják a boszorkányok, – Jászberényben a mindenszentek-esti harangozás alatt szellemek járnak az utcán, – az Alföldön és a Palócságban harangszókor, Vácon a déli harangozáskor nem jó útra indulni, mert baleset éri az embert, s régen ez utóbbi esetben még az esküvőre menő kocsisornak is meg kellett állani. S aztán idetartoznak az éjféli mise, a nagycsütörtöki kiharangozás, a nagyszombati glória s a húsvéti beharangozás harangszavakor történő féregűzések, meg az újév-déli s a nagyszombat glóriájának harangszavakor történő egészség- és szépségvarázslatok, szeplőűzés és andrásolás is. Az egyéb varázslatok igen tágkörűek és nagyon innen-onnan valók, jeléül annak, hogy még bőven lehetne nyomozni utánuk. A szegedi kofák és kocsmárosok a György-esti harangozás alatt zacskóba sepert templomport akasztanak nyakukba szerencsehozó talizmánul, – a göcseji lány az első roráté harangszavakor harangkötélfoszlányt fon a hajába, hogy sok kérője legyen, – Rinyaszentkirályon az éjféli mise harangszavakor piros szalaggal vág a kapuban a négy égtáj felé, – az Alföldön cukrot és mézet eszik, hogy mielőtt férjet édesgessen magához, és egy kereszteletlen gyerek sírjáról három marék földet dob feje fölött hátra, hogy hűtlen szeretőjét visszahódítsa, – Erdélyben a terhesasszony a szombat esti harangozáskor a küszöbön kétfelé tett lábbal ül az ajtóban, hogy könnyű legyen a szülése, Tunyogon harangszóra indítják első járásra a gyereket, – Hódmezővásárhelyen a járni nem akaró gyereket három péntek déli harangszavakor az anyja a lába között az ajtóban meghintáztatja, – Nagymaroson a vasárnapi nagymise harangszavára az ajtó küszöbén a fejszével három vágást tesz a gyerek lába közé, – Erdélyben a szoptatást is déli harangszókor kezdik, hogy a gyermek hamar beszéljen és járjon. Ezeken a varázsló eljárásokon kívül fontos szerepe van a a harangozás alatti időnek a termésvarázslatokban is: Hódmezővásárhelyen a violát a nagypéntek déli harangozáskor vetik, hogy dupla legyen, – de harangszókor vetik a futó és indásnövényeket is: Kalocsán nagycsütörtökön a babot, Lengyeltótiban és Göcsejben a nagyszombati glóriakor az ugorkát, – Délvidéken az advent első harangozását a gazdasszony a ház földjére tett zsuppon ülve hallgatja végig, hogy kotlósai jóülők legyenek, – Göcsejben a karácsony-déli harangszókor a tyúkokat tiszta búzával etetik meg, hogy sokat tojjanak, – a palócok az éjféli mise harangszavakor jól megetetik és itatják az igavonókat, hogy egész éven át jól egyenek, erőben maradjanak. A harangszóhoz kapcsolódó jóslások csupa egyes adatok: Nagymaroson, ha az éjféli misére beharangozáskor csapatig töltött hordók hazajövetelre megcsordulnak, bő, s ha megapadnak, szűk bortermés lesz, – Vácon igazat mondott, akinek szavaira ráhúzzák a harangot, a Délvidéken akit az újév-déli harangozáskor megvernek, egész évben ment lesz a veréstől, – ellenben Abaújban, ha a lakodalmi menet harangszót hall, Szatmárban, ha ugyanekkor halottnak harangoznak, szerencsétlen házasságot jelent, – Háromszékben, Alsószecsén és Rózsaszentmártonban, ha temetéskor a harangok nagyon sírnak, meghal, akit a halott a legjobban szeretett, – Háromszékben pedig a szombatesti harangozáskor ugyanez valamely falubelinek közeli halálára mutat, – Győrött, ha temetéskor két harang egyszerre szól, valaki meghal a rokonok közül, – Pardón, ha a temetési harangszó elálltával az ütő még egyet kondul, új halottat jelent, – Kármán szerint és Tordán, ha a templomba harangozás alatt az óra is megszólal, meghal valaki a faluban, – ellenben a tűznek a jele Jászberényben, ha az esti harangozást egyszerre kezdik a templomokban, Kármán szerint, Szegeden és Nyíregyházán, ha két toronyóra egyszerre üt, Milotán és Alsószecsén, Tiszakeszin. ha a harang magától megkondul, s végül már a réig csíziók szerint is esőt jósol a csendes időben messziről hallatszó harangszó.
Torna, P. H. 1893. XII. 24. Ethn. 6 : 43. 49. Vas. Újs. 1885 : 842. Ipolyi 1 : 286. Jászberény sgy. Verényi, Ethn. 6 : 45. Szeged, Nyr. 3 : 322. Tóalmás sgy. Verényi, Ethn. 6 : 46. Jászberény sgy. Bezdán, Ethn. 10 : 308. Somogyi : Arad m. 341. Szalonta Gimn. Ért. 1913 : 12. Jákóhalma sgy. Vác, NyF. 10 : 53. Újság 1904. X. 6. Szeged, Nyr. 3 : 321. Gönczi 268. Rinyaszentkirály, Tammás 19. Alföld, P. H. 1893. XII. 17. B. H. 1885. I. 13. Jászszentimre sgy. Erdély, Ethn. 4 : 108. Tunyog, Illyés 103. Hódmezővásárhely, Ethn. 30 : 89. Kalocsa, NNy. 10 : 106. Lengyeltóti sgy. Gönczi 609. Délvidék, P. H. 1893. XII. 17. Ethn. 6 : 212. Göcsej, Ethn. 6 : 334. Palócság, Ethn. 6 : 11. Nagymaros, Honderű 1845. 2 : 200. Vác, NyF. 10 : 53. Délvidék, P. H. 1893. XII. 31. Ethn. 6 : 42. Abaúj vm. mon. 207. Szatmár m. sgy. Háromszék, Ethn. 2 : 362. 6 : 48. Alsószecse, Rózsaszentmárton sgy. Háromszék, Ethn. 2 : 363. Gyór, Ethn. 1 : 109. Pardó sgy. Kármán 57. Ethn. 6 : 48. Jankó : Torda 256. Jászberény, Ethn. 41 : 132. Kármán 60. Szeged, Nyr. 4 : 137. Nyíregyháza, Milota, Alsószecse sgy. Tiszakeszi, Abafi : figy. 2 : 219.. Csízió G. 2.

*Katalinág
Így nevezik
Illyés

/*/ V. ö. Szendrey Zs. és Szendrey Ákos: A néprajzi gyűjtések és a magyar babonaszótár terve. A Néprajzi Múzeum értesítője, ???I. 1939. 111–118. l. – U. a.: Mutató a magyar szokás- és babonaszótárból. U. o. XXXII. 1940. 78–87. l. – A csillaggal jelzett címszók anyagát Szendrey Zsigmond, a többiekét Szendrey Ákos állította össze.

ETHNOGRAPHIA - NÉPÉLET A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata LI. évf. 1940. 2. száma

 

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf