Csighy Sándor: Magyar egység

Sehol a nyom, mely hozzád vezetne.
Mire eddig léptem, csalfa csapda volt.
Szent egységed vágyott valósága,
ki tudja merre és ki tudja hol?

A neveddel épp úgy üzérkednek,
habzó szájak épp úgy kiabálják,
mint a kapzsi vásári zsibárus
lobogtatja hitvány portékáját.

Ma az idő egységet parancsol,
szent egyetértést, egy akaratot;
nemes szívet, melyben szeretet él,
gyűlölet, önzés nem lakozhat ott.

Leges-legelső senki se legyen, –
duhaj álmok élén hős hadvezér.
Millió-szívű óriás a nemezt,
övé legyen hírnév, dicsőség, babér.