Hornyik János: Hazánkhoz!
Mivé lettél édes Magyar hazám,
Ezeréves dicső, drága Hon?
Hová tűntek, kiké most határid
Miért van itt gyász és siralom?
A Kárpátok vadregényes táját
Miért bitorolják a gazok?
Erdélyt, ősrégi kincses részedet,
Miért dúlják vad bocskorosok?
Aranykalásztól dús Bánátodon
Miért uralkodik a vad rác?
Trencsén s többi szép vidékiden
Miért parancsol a cseh muzsikás?!
Mért hangzik sok igaz magyar szívből
Fájó sóhaj, könyörgő ima?!
Mért lett Csonka, Te drága szent neved,
Édes Hazám! Magyarok Hona?!
Szólsz: elhagyott Magyarok Istene,
És sujta igazságos ostora.
Vétkeidért kell most megbűnhődnöd
Magyar népem, kicsije, - nagyja.
Vétkeidért vesztetted el mindazt,
Ami el nem feledhető kincs.
Térj meg! Hit és honszeretet által,
Hazád boldog s nagy lesz majd megint.
1932