Jókai Mór: Kozák nóta

Kozák vitéz, derék kozák vitéz,
A ki magadért vitézül kitéssz,
Most ugyancsak érik a vetésed;
Nem szabad az aratásba’ késned.

Ha megindulsz, sírhatnak előtted;
Nagyot szól a puskád, ha kilőtted,
A honnan jösz, ott nagy hallgatás van,
Holt asszonyok, gyermekek rakásban.

A mit meglátsz, az neked van adva:
Arany, ezüst, minek ment a hadba.
S ha ráuntál kedvetlen csatára
Befogad a jó burkus határa.

Életed is vagyon biztosítva,
A halál ez offo meg van tiltva,
S ha mégis kimúltnál harci kínban,
Feltámadsz – a hadi bulletinben.