Madarassy László: „Füstöt adni” / megfüstöléssel való gyógyítás praktikáiból/

   A megfüstöléssel való gyógyítómódra folyóiratunk régibb évfolyamaiban több példa olvasható. Az alább közölt példa olyan területről való, amelyről a néprajzi gyűjtés még ma is nagyon hiányos. D. Balogh József „kiskunsági rendes orvos” egy száz évvel ezelőtt hirdetett akadémiai pályázaton 100 aranyat nyert ilyen című pályamunkájával: A magyarországi szikes vidékek természettudományi tekintetben. A pályaművet a „Magyar Tudós Társaság” adta ki Budán, 1840-ben a „magyar kir. egyetem betűivel”. Ebben a tudós szerző, aki, úgy látszik, Kunszentmiklóson, a dunamelléki szikvidékek főfészkében praktizált, a szikvidék emberéről sem feledkezett meg, mert azt több fejezeten át jellemzi. A 66. § a szikes vidéki betegségek gyógymódját tárgyalja, ahol a füstöléssel való gyógyításról a következőket olvashatjuk:
„A szikes vidéken igen elhatalmazott gyógymód a füstölés, melyet valóban a rettentőségig hatalmasnak mondhatni. Ragaszkodnak ehhez a közönséges emberek, mert:

A) Ő előttök az orvoslás csodatevés, melyhez nem ész, hanem valami természetfeletti varázs erő kell, melyet az oktalan emberben könnyebb feltenni, mint a tanultban.
B) Némely tekintetben kevésb é láttatik kerülni.
C) Kedvez a rendetlen oktalan ember kényelmének: mert nem kell gyógyszert bevenni: pedig ez nem utolsó dolog a közönséges ember előtt, ki életében a tarhonyánál, szalonnánál, kásánál, húsnál egyebet alig evett.
D) A füstölés következése (akár jó, akár rossz) szemlátomásti.
E) Azon balvélekedés uralkodik a szikes vidéken, hogyha az ember halálra való, meghal, ha életre való, meggyógyul a füsttől.
F) Minthogy a füstölés tilalmas, tehát a pór nép jobban ragaszkodik ahhoz, ezen monda szerint: „nitimur in vetitum”.
G) Kik tőle akár rögtön, akár néhány nap alatt meghalnak: azt a hozzátartozók szorgalmasan takargatják: ha ki meggyógyul, azt dobra ütik, s így csak a gyógyulásnak van híre.
H) Csak ugyan iszonyú hatalmas szer is az. Mert:

a) Az egész test minden organumait, tetemeit, neveit rettenetesen megmozgatja mind a lymphaticus, mind a vérerekben. Ennélfogva
b) Az egész bőr-systema munkáját iszonyúan sietteti és így munkátlanságát, rendetlenségét helyrehozza.
c) Sokszor rettenetes nyálzást támaszt; a nyelv szinte kidagad a szájból s végtelen izzadást hoz elő.
d) Az ily erőszakos munkálkodások alatti felesleges el- és kiválasztások alatt és által, lehetetlen, hogy a vérmassa is ne tisztuljon, vagy is normális állapotra ne jusson részint, vagy szinte egészen is. De:
e) Több fekélyeknél helybelikép is fölemeli (exaltálja) a beteges részek torpidus dugulásából származott munkátlanságot és így a fekélyt tisztítja, gyógyítja.
f) Több sülyösöknek tartott bajok nem sűlyök, hanem örökölt, vagy ragadás által kapott lappangó venereus bajok, mikben a higany (a zinober, higany és kén egyesület) szinte specificus szer.

Módja a füstölésnek az, hogy a füstölő asszony egy kisebb nagyobb késhegynyit a zinóberből parázsra tesz s ezt a földre vagy zsámolyra letévén, a beteget fölibe ülteti, betakarja lepedővel s a füstöt vele belehelteti, fél, vagy egy fertálynál is tovább; s ezt egy nap alatt háromszor teszi – ha el nem ájult a beteg. Harmad napra ismét így. Ettől harmad napra ismét, – ha tudniillik az eddig meg nem halt, vagy fulladott. Ez az egész füst hát, háromszor három, azaz = 9. de ha a beteg a füst alatt igen rosszul lesz, vagy szinte elájul, elhal: többször félben hagyja a füstölő a füstöt, sőt ilyenkor el is szaladván, ott hagyja a fetrengőt az atyafiakra és ápolókra. – Vannak több példák, kik a 9 füstöt többször is ismétlik fél vagy több év múlva s még is sikertelenül. Szokás azonban, ha a kiállott egész (9) füst nem használt, az ismétlést mindig más és más füstölő asszonnyal próbáltatni. Mert ha az nem használt: annak nem a füstölés csalhatósága az oka, hanem a füstölő asszony tudatlansága, ki ez esetben nem találta el a füst illó mennyiségét. – Az ezen kezelésből származott szójárások a szikes vidéken ezek: füstöt adni, füstön lenni, megfüstölni stb. Neve a zinóbernek a köznépnél czinábor. – Rendes fizetés minden füstért egy forint váltó és a 9 egész füstért 9 forint s egy kis szalonna, liszt, stb. és szabad jövés menés.
Veszedelmek, mik a gyógyulás helyett vagy mellett sokszor származnak a füstölésből, ezek:

a) Rögtönös megfúlás, vagy gutaütés a füstön.
b) A tüdők rettenetes megerőltetéséből származott tüdő-lob és tüdővész.
c) A rendkívüli nyálzás általi sorvadás.
d) Bélgyúlás és abból következett bélveszély.
e) Néhány, vagy minden fogaknak néhány nap vagy hét alatt kihullása, néha csak eltördelődése.”

Ethnographia – Népélet – A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata XLIII. évfolyam 3-4. száma; Budapest, 1932.