Domanovszky György: A kiöntőcsöves edények és magyarországi elterjedésük (2. rész)

    III.

    Az Orsz. Magyar Történeti Múzeum Történeti Tárában hét, részben töredékes, részben jó állapotban lévő kiöntőcsöves korsó van, amelyek mindegyike földből került elő és XVI–XVII. századi készítmények. Ezek a következők:

    1. Budapest (Fő u. 70.). Lt. sz. 45/1913 (69). Nyaka és kiöntőcsöve csonka. Felül sárgászöld mázú, alul mázatlan. Kora a XVI. század. Magassága 15 cm, (5. kép, 5).

Kiöntőcsöves edények 5 kép    2. Újkécske (Pest m.). Lt. sz. nélküli. Nyaka és kiöntőcsöve csonka. Mázatlan, vörös agyag. Kora a XVI–XVII. század. Magassága 15 cm, (5. kép, 7).

    3. Budapest (Budai főgimn.). Lt. sz. 168/1874 (1.). Szürke u. n. „grafitos”. Nyaka és kiöntőcsöve csonka. Kora a XVI–XVII. század. Magassága 15 cm, (5. kép, 2).

    4. Budapest (Fő u. 70.). Lt. sz. 45/1913 (71). Kora a XVI. század. Mázatlan, vörös agyag. Az edény alsó része egészen hiányzik. Kiöntőcsövének hossza 8 cm. (5. kép, 6).

    5. Budapest (Kir. palota) Lt. sz. 61/1897 (58). Kora a XVI–XVII. század. Felső része zöld mázas, alsó része mázatlan. Kiöntőcsöve csonka. Ragasztott. Máza erősen sérült. Magassága 14 cm, (5. kép, 1).

    6. Budapest (Váci u. 8.). Lt. sz. 57/1906. Kora a XVI–XVII. század. Szürke, u. n. „grafitos”. Több helyen sérült. Füle egyúttal kiöntőcsőnek is szolgál és a végén 5 lyuk van. Magassága 22 cm, (5. kép, 8).

    7. Ismeretlen lehely. Lt. sz. 254/1873. Kora a XVI–XVII. század. Nyakának felső része és füle erősen sérült zöld mázas, többi része vörös, mázatlan. Füle egyúttal kiöntőcsőnek is használható. Fejrésze szűrőlyukakkal van ellátva. Bekarcolt vonal és hullámvonal dísszel. Magassága 34 cm, (5. kép, 9).

    Ezen felül még három jelentéktelen töredék is került elő.

    8. Abony (Pest m.). Lt. sz. nélkül. Nyak körüli rész töredéke. Füle egyúttal kiöntőcsőnek is szolgált. Szürke, mázatlan agyag, hullámvonalas dísszel. Kora a XVI–XVII. század.

    9. Budapest (Margitsziget). Lt. sz. nélkül. Kiöntőcső körüli töredék. Barna mázas. Kora a XVI–XVII. század.

    10. Szentendre (Pest m.). Lt. sz. nélkül. Vörös cserép töredék, melyen csonka kiöntőcsövecske van.

    Jelentéktelenségük miatt képen nem mutatom be ezeket.

    A Néprajzi Tár és a Történeti Tár kilenc földből előkerült kiöntőcsöves korsója szerkezetileg két csoportba osztható. Az elsőbe tartozik a Néprajzi Tár két és a Történeti Tár 1–5. sorszámú korsója, melyek forma és szerkezet szempontjából legközelebb állanak a népi kiöntőcsöves edények V. típusához, amelyből sajnos csak egyetlen példányt ismerek. A második csoportba tartozik a 6. és 7. sorszámú két korsó, melyeknek füle egyúttal kiöntőcső gyanánt is szolgál. Népi megfelelőjük Magyarországon nincs, de Algírból54 és francia Marokkóból55 ismerek hasonló szerkezetű korsókat, úgyszintén a régészeti anyagból is55. E második csoportról ennyi mindaz, amit mondani tudok.

    Az utóbbi években az ország több pontján folytak ásatások a török hódoltság alatt elpusztult községek területén. Az akkor elpusztult községek azokat a tárgyakat őrizték meg számunkra, melyeket a magyar nép a XV. és a XVI. században használt. Ezekből az ásatásokból tudtommal egyetlen kiöntőcsöves korsó sem került elő, de ugyanez áll a honfoglalás és a XV. század közötti időből származó kerámiai leletekre is. Ez a tény pontosabban is meghatározza a kiöntőcsöves korsóinknak korát, mely ily módon nem lehet korábbi, mint a XVI. század közepe. Meghatározza ez azonkívül azt is, hogy az itt tárgyalt edényeink a hódító törökséggel kerültek hazánkba. A magyar fazekasok valószínűleg csak a XVII. században kezdik utánozni ezeket a török korsókat.

     

    IV.

    Összevetve a történeti és a néprajzi anyagot, kitűnik, hogy a török hódoltság kiöntőcsöves korsói forma szempontjából igen közel állanak a II. és az V. típusú korsókhoz. Mindkét forma török hatásra a hódoltság korában alakulhatott ki. Az V. típus pontos analógiák még ma is élnek a Balkánon. Nyitott kérdés egyelőre az, hogy ez a típus a Balkánon is török hatásra terjedt-e el, vagy a törökség vette át valamelyik balkáni néptől és úgy közvetítette hozzánk.

    A többi típus keletkezésére a történeti anyag magyarázatot nem ad. Fentebb már említettem, hogy kiöntőcsöves edények Magyarországon a hódoltságot megelőző évszázadokból nem kerültek elő, és így feltételezhető, hogy az ilyen szerkezetű edények csak a XVII. század ban veszik kezdetüket. A történeti anyag alapján azonban csak két típus (II., V.) eredetét lehet megmagyarázni, a többi hat típusét nem. Párhuzamok azonban talán ezekre is adhatnak magyarázatot.

Kiöntőcsöves edények Térkép

    Az I. típushoz hasonló kancsókat ismerek Törökország, Olaszország és Németország területéről. Alakra a mieinkhez viszonyítva véleményem szerint elsősorban az olaszok másodsorban a törökök jöhetnek szóba, mint közvetítők. Határozott feleletet erre csak az olasz és a török anyag teljes ismerete után lehetne adni.

    A III. és IV. típusoknak még csak megközelítő analógiáit sem sikerült sehol sem felkutatnom. Ezeknél tehát fel kell tételeznem azt, hogy az ú. n. orros-okból, itt az országban, minden külső hatás, illetőleg példa nélkül alakultak ki.

    A VI–VIII. típusokkal egyelőre nem foglalkozom, miután azok előttem eddig, mint egyes példányok ismeretesek és így jelentőségük nem körvonalazható.

    Ki kell térnem azonban még egy kérdésre, mely fejtegetéseim során magától vetődik fel. Ez az, hogy a kiöntőcsöves korsók a hódoltság idejében az egész hódoltság területén elterjedtek, ahol a törökök hosszabb időre berendezkedtek. Amikor azonban megindul a hódoltság politikai határának dél felé való visszahúzódása, nyomon követi azt a kiöntőcsöves korsók elterjedésének határa is. Ez természetesen fennáll más kultúrjavakra is. Kultúrjavak elterjedési határának visszahúzódása azonban nem olyan nagy mérvű, mint a politikai határé, mert mindazon területeken, ahol az idegen, jelen esetben tehát a török hatás huzamosabb és így intenzívebb, az idegen műveltségi javak megrekednek, tulajdonai maradnak a felszabadult lakosságnak. Így magyarázható az, hogy a török hatást mutató kiöntőcsöves korsók Magyarországnak csak déli részén találhatók meg, Ez viszont magába foglalja azt, hogy csakis a délvidéki fazekasok készítenek ilyeneket.

    Jelen tanulmányomban több kérdést nem oldottam meg, mivel azok mindegyike még több irányú kutatást igényel.

     

    /54/ Néprajzi Múzeumban.

    /55/ Demmin, A.: Keramik-Studien V. Leipzig 1883. 9. l.

    /56/ Patroni, G.: Un viaggio siculo presso matera nell’antica Apulia. Mon. Antichi. Acc. Lincei. VIII. 417. l. 71. á. – Gabrici, E.: Cuma. Mon. Antichi. Acc. Lincei. XXIII. 5. l. XIII. t. 5. á.

     

    Ethnographia-Népélet, A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata; LI. évf. 1940. 2. szám.

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hangEUCHARKirályfesztSacra HungariaSacra HungariaSacra HungariaKOFESZTszozat a tiszta hangszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang pálosokszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf