Szent Gellért – Imre herceg nevelője

Szent Gellért püspök (olaszul: Gerardo di Sagredo; latinul: Gerardus; Velence, 977. április 23. – Buda, Kelen-hegy, 1046. augusztus 29.) bencés szerzetes, a velencei Morosini (egyes nézetek szerint a Sagredo)[6][7] család sarja, 1030-tól egészen haláláig az első csanádi püspök a Magyar Királyságban. Életéről a legtöbb információt legendái őrizték, amelyek a szentek középkori életrajzának legtöbb hagyományos elemét tartalmazzák. Velencei nemesi családban született, évszázadokkal később írt forrásokban a Morosinékkal kapcsolatban. Súlyos betegsége után ötéves korában a bencés San Giorgio kolostorba küldték. Kiváló szerzetesi oktatásban részesült, valamint nyelvtant, zenét, filozófiát és jogot is tanult.

Velencéből 1020 körül zarándokútra indult a Szentföldre, de a vihar arra kényszerítette, hogy szakítsa meg útját Isztria közelében. Úgy döntött, hogy felkeresi a Magyar Királyságot. Mór, pécsi püspök és I. István magyar király meggyőzték, hogy ne folytassa zarándokútját, hangsúlyozva hogy Gellért prédikációi felgyorsíthatják a magyarok megtérését. Gellért István király fiának és örökösének, Imre herceg nevelőjévé tették. Nem sokkal később Gellért elment a Bakonyi-hegységbe, hogy remetének éljen Bakonybél közelében. I. István 1030 körül az újonnan létrehozott Csanádi Egyházmegye püspökévé tette (Szerbiában, Romániában és Magyarországon a mai Bánságot is magába foglalva). Magyarul tudó bencés szerzetesek segítettek neki prédikálni a helyi lakosok között.

Szeptember 24-én a pesti révnél megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői, majd elfogták és kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték.

Emléknapját vértanúsága napján, szeptember 24-én tartják. 1083-ban szentelte fel VII. Gergely pápa, I. László magyar király kérésére I. István és Imre herceg mellett. A velenceiek és a magyarok között vita tört ki Szent Gellért ereklyéinek hovatartozásáról. Jelenleg Budapest és Murano között vannak elosztva.

Élete

Atyja, Gerardo velencei patrícius volt és rokonságban állt a Centranigo családdal, amelyből Pietro Barbolano (1026–31) dózse született.

Öt évig tanult az Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne a vágy, hogy Szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvashassa. Atyja, Gellért, valamikor 990–995 közt részt is vett abban a népes zarándoklatban, amelyet a velenceiek Jeruzsálembe indítottak; az arabok azonban megölték, mire fia, György, az ő nevét vette föl. 1005 táján szerzetestársai már valami kisebb tisztségre (valószínűleg perjelségre) választották meg a mintegy 25 éves ifjút, akit ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén ki őt, a quadrivium elvégzésére, Bolognába küldte. Onnan 5 év múlva hazatérvén, Vilmos halála után rendtársai apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint, a Szentföldön telepedjék le.

Magyarországra érkezése

A zárai kereskedők egyik hajóján, többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, akinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki pannonhalmi Szent Mór pécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, aki Gellért vonakodásának ellenére rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta; Franciaországban kétségtelenül az ő követeként járt. Amikor azonban 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára 1023-ban ő is remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza.

Csanádi püspökként

1030-ban azonban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt Tisza-Maros-Duna-közi terület megtérítését. Csanád ispán tíz (közte 7 magyarul tudó) szerzetessel vitte őt püspöksége székhelyére, Csanádra, ahol az Oroszlámosra áthelyezett ortodox szerzetesek monostorában telepedtek le. A nép ezrével tódult oda, hogy fölvegye a keresztséget, s ajándékaival árasztotta el a püspököt, aki a vidékre is gyakran kirándult, hogy templomok építésére helyet jelöljön ki, s hogy megkeresztelje a népet. Egyházmegyéjét 7 főesperességre osztotta. Valtert tanítóvá tette a magyar urak kérelmére Csanádon állított iskolában, s gondoskodott magyar ifjaknak papokká való neveléséről, székesegyházat épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Amellett ő maga aszkétaéletet élt, egyúttal azonban a tudományokkal meg csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő az első és leghatásosabb terjesztője.

A politikai viszonyok Szent István halála után

Szent István 1038. augusztus 15-i halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba kezdett. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt – az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes – politikai gyilkosságai miatt. Elárulta és megölette Aba Sámuel királyt. Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról, ahol várta a németeket, hogy Endre herceget üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai Belvárosi plébániatemplom és a Rudas gyógyfürdő között) megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői: elfogták, majd kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték őket.

Művei

Fennmaradt életművét (Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem) először 1790-ben gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök adta ki; ez a hazai tudományos irodalom legrégibb emléke. Újabb kiadása Deliberatio. Gerardi Moresanae aecclesiae episcopi Svpra Hymnum trium Pverorum – Elmélkedés. Gellért, a marosi egyház püspöke A három fiú himnuszáról címmel (Scriptum Kiadó, Szeged, 1999, ISBN 963-8335-71-8, 765 p) jelent meg. Ismertetését lásd: Vajda Tamás: Magányos remekmű a XI. századból.

Emlékezete

Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért hegyének nevezték el, a nép a Csanádon eltemetett püspököt azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal és Imre herceggel együtt az egyház is a szentjei közé iktatta. Szent Gellért (San Gerardo) megmaradt ereklyéit – bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában – most a Velencei lagúnában fekvő Murano egyik templomának oltára alatt őrzik. Ereklyéi Bolognában, Prágában, Győrött, valamint Szegeden a Fogadalmi Templomban (a „Dómban”) (s onnan még 3 helyen) vannak szétszórva.
A Szent Gellért-szobor neki állít emléket a Gellért-hegy oldalában.
Szent Gellért a Szeged-Csanádi egyházmegye védőszentje.
a műszaki katonák védőszentje
1986-ban a Nagybecskereki egyházmegyét elsőszámú védőszentjükként az ő oltalma alá helyezték.
2002 márciusában helyezték el a budapesti Belvárosi Plébániatemplom egyik kegyoltárján Szent Gellért püspök vértanú addig Muránóban őrzött ereklyéjének egy részét.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye 2008-ban hozta létre a Szent Gellért emléknapja (szeptember 24.) körüli napokban évente megrendezett Szent Gellért Fesztivált, melynek keretében komolyzenei hangversenyeket tartanak a szegedi dómban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Zeneakadémia nagytermében és a Pesti Vigadóban neves magyar és külföldi előadók, valamint a Szent Gellért Akadémia Zenekara és a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, továbbá tudományos előadásokra is sor kerül. A fesztivál művészeti vezetője Robert Christian Bachmann svájci zeneszerző és karmester.
2015. szeptember 27-én a Szent Gellért Fesztivál keretében, a szegedi fogadalmi templomban volt Tóth Péter Szent Gellért-oratóriumának ősbemutatója Szélpál Szilveszter (bariton), a Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, Gyüdi Sándor vezényletével. A darab megrendelője a Szeged-Csanádi Egyházmegye, Kiss-Rigó László püspök volt. Az ősbemutató előadóival készült hangfelvétele a Gryllus Kiadónál jelent meg 2017-ben (GCD 190).

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hangEUCHARKirályfesztSacra HungariaSacra HungariaSacra HungariaKOFESZTszozat a tiszta hangszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang pálosokszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf