Horváth Imre: Magyar ének

Magyar álmok virágát
Őrizzük a szívünkben,
S mint csodásfényű fáklya,
Vágyak lobogó lángja
Gyullad fel a szemünkben.

Vágyban lobogó szemünk
Örök szent csodát várva
Az Igazságot leste,
Mindenütt azt kereste
S hajh, sehol sem találta!

S bár ezerszer csalódjunk:
Új életért sóvárogva
Lessük mégis, hogy újra
Bimbót hajtson virulva
Magyar álmok virága.

Rablóktól fojtogatva
Hörögni tud csak ajkunk!
De szívünk rádobbantja,
Hogy: száz pokol viharja
Sem győzhet már mirajtunk!

Bilincseket rakhatnak
Kezünkre és lábunkra,
Megfojthatják szavunkat,
Megáshatják sírunkat:
- Feltámadunk mi újra!

Nem válhatnak semmivé
A nagy álmok, nagy tervek!
- Rabláncokban virrasztva –
Szent jövő virradatja,
Hiszünk, hiszünk tebenned!

1921

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hangEUCHARKirályfesztSacra HungariaSacra HungariaSacra HungariaKOFESZTszozat a tiszta hangszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang pálosokszozat a tiszta hangszozat a tiszta hang 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf