Dr. Zempléni Miklós: A boldog szunnyadókhoz

Aludjatok, ti áldott hőseink, pihenj te néma hadsereg!
Ringasson békén a távoli rög, s ne bántson könny, mely értetek pereg.
Apák, fiúk, szerelmes vőlegények, kik porladoztok mily sok éve már,
Kik elé dörgő ágyúszóval véres mezőkön toppant a halál.
Aludjatok csak Don menti holtak, folyó mentén szunnyadó bakák,
Álmodjatok ott messzi idegenben, magyar testvéreink: fiúk és apák.
Aludjatok csak, néma szent hadak, pihenni édes, pihenni jó,
S nyugtasson a Donnak halk zúgása, mint a Tisza folyó.
De jó tinéktek, hogy elkísért az utolsó gondolat,
Hogy bárki győz e véres dáridóban, a magyar nép él és földje megmarad.
Hozzátok el ne érjen itthonról sóhaj, jajgatás,
Mert ajándéktok szent: a csendes szunnyadás.
De csitulj panasz! Nyugalmuk legyen mindörökre mély,
S utolsó kincsüket ne rabolja el földi szenvedély!
Ne zúgjon harangszó, sem ágyúk orgonája, csak egy könnycsepp, síró anyaszó
Nyilalljon be a porladó szívekbe, mit megérez fia, a boldog szunnyadó.
Ezért hát csitt. . . csak fojtva, lopva fájjon,
Hogy azóta nincs náluk árvább a világon.
Mióta ők messze földeken, némán fekszenek,
Keresztjük korhadt vagy sírjuk már jeltelen.
Aludjatok hát, Isten katonái, aludjatok ti boldog pihenők!
Ringassanak szelíden, mint az álom, idegen földek, távoli temetők!

szozattv


szozat a tiszta hang 
szozat a tiszta hang szozat a tiszta hang
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf