Erdős Aurél Gergely honvédvadász, teológusjelölt

Erdős Aurél Gergely Gyöngyösön, Heves megyében született 1830-ban, iparos polgári szülőktől. Az elemi iskolákat s a gimnázium hat osztályát ugyancsak Gyöngyösön végezte. – Mint költészeti osztályt végzett, 1845-ben a legszentebb Üdvözítőről nevezett Szent-Ferenc rendbe felvétetett és a próbaév eltöltése után mindkét bölcsészeti tanfolyamot a szegedi szerzetházban végezvén, 1848-ban a gyöngyösi kolostorba rendeltetett a teológiai tanfolyamra. Itt találta őt a szabadságharc küzdelme.
Herceg Windischgrätz tábornagy hadi tervének főeszméje abban állott, hogy az ország egyszerre minden oldalról támadtassék meg s a betörendő seregek valamennyien Budapest felé közeledjenek, hogy így a magyar hadsereget, mintegy összeszorítva, tönkre tegyék s a nemzetet hódolatra kényszerítsék. E tervének kivitelére mintegy 125–130 ezer ember tétetett mozgásba az ország ellen – minden oldalról. Magyarország éjszaki részein, a morva határszéleken Simunics altábornagy, Sziléziában Frischeisen ezredes, Galíciában Schlick altábornagy, e két utóbbi közt pedig a lutheránus pap-ezredes, Hurbán – a lutheranizmus nagyobb dicsőségére, törtek be Magyarországba. Schlick Galíciából a duklai szoroson tört be hazánkba, mely szoros az illetőknek hanyagsága folytán oly hanyagul volt megerősítve, hogy azon Schlick serege minden nehézség nélkül átjöhetett s december 11-én már szemben állott Kassa és Budamér közt Pulszky Sándor alezredes hiányosan felszerelt seregével. A magyarok vesztesége előrelátható volt.
A kassai vereség után a kormány a felsővidéki hadak élére Mészáros Lázár hadügyminisztert állította, ki legott az összes közelfekvő megyékben elrendelte a népfelkelést. Ezen parancs következtében Gyöngyös városa legott 150 főből álló önkéntes vadász-csapatot állított. A lelkes Erdős Aurél is, mint első éves hittanhallgató e csoportba állott, mely azonnal Schlick ellen a harctérre vezényeltetett.
Mészáros tábornok december 18-án érkezett Miskolcra, s átvette a sereg maradványainak vezérletét és seregének szervezéséhez fogott. Lassankint megérkezett a rendes katonai erő, honvédség, lovasság, tüzérség és a nemzetőrség s így felemelkedett Mészáros hadserege mintegy 12 ezerre 20 ágyúval, ki hadállást foglalt Szikszónál.
Ezalatt Schlick a Galíciából bevont tartaléksereggel megerősödve, december 28-án Mészárosnak Szikszónál levő hadseregét Pergen és Deim vezénylete alatt álló dandárokkal megtámadta. Fájdalom! a szerencse Mészárosnak sem kedvezett, igen sokféle oknál fogva, melyeknek leírása nem tartozik tárgyunkhoz; de a veszteség dacára is seregünk tűrhető rendben érkezett Miskolcra, ami felette bátor és ügyes lovasütegünknek vala köszönhető.
Hg. Windischgrätz mindinkább közeledvén Budapest felé, az országgyűlés kénytelen vala onnan Debrecenbe menekülni, miért is Mészárosnak azon parancs adatott, hogy igyekezzék minden áron az ellenséget Kassáról visszaverni, nehogy az a kormány új székhelyét háborgassa.
Mészáros ennélfogva minden intézkedést megtett, hogy a szepesi felkelt nép Eperjes, a zempléni nemeztőrség pedig Sziny felől háborgassa az ellenséget, – mi azonban egyik helyen sem vezetett célra és 1849. január 4-én a Kassa és Bárcza közti magaslaton az őt készen váró ellenséget megtámadta, de itt sem virult babér Mészárosnak, mert alig nyitá meg az ellenség balszárnyunk ellen az ágyútüzet, néhány bomba az 53-ik honvéd vadászzászlóaljat s a hevesi önkéntes lovasságot annyira megzavarta, hogy nyomban futásnak eredtek s tizenöt perc alatt a csata el vala veszve.
Ezen idő alatt a magyar honvédhadsereg szerveztetvén, a gyöngyösi önkéntes vadászcsapat feloszlattatott s haza bocsájtatott.
Erdős így megfelelvén hazafias kötelességének, ezután ismét fölvette a szerzetesi ruhát s folytatta hittani tanulmányait, és 1853-ban áldozó pappá szenteltetett s jelenleg Kecskeméten viseli a szerzetházfőnöki díszes hivatalt.
A Gyöngyös város által fölállított vadászzászlóaljban, s így a fentebb említett hadjáratban és csatákban részt vettek a jeles Szent Ferenc-rendnek gyöngyösi társházából még a következő hazafias kispapok is:

Haraszti Jákó József

Született Vágújhelyen, Nyitra megyében 1826-ban, iparos polgári szülőktől; 1845-ben a Szent Ferenc-rend papjelöltjei közé vétetett föl; 1847-ben a gyöngyösi szerzetházba rendeltett a teológiai tanfolyamra s mint 2-od éves kispap lépett az önkéntes vadászcsapatba; 1850-ban áldozó pappá szenteltetett s bokros érdemeinek elismeréseül Ő cs. és kir. apostoli felsége 1877-ben az aranykoronás érdemkereszttel tüntette ki;meghalt 1885-ben 59 éves korában szülőföldjén, Vágújhelyen.

Kruppai Kájus János

Született 1827-ban Vácon, Pest megyében, jómódú iparos polgári szülőktől. Elemi és gimnázium hat alsó osztályát Vácon végezte s 1844-ben a Szent Ferenc-rendbe lépett; a hittani tanfolyamot a gyöngyösi szerzetházban végezte 1848-ban; 1850-ben pappá szenteltett; meghalt Szegeden 1881-ben 54 éves korában.

Parzsiczki Simeon János

Trencsén megyében, Rajeczen született 1827-ben, jómódú iparos polgári szülőktől. Az elemi iskolákat Rajeczen, a gimnázium négy alsó osztályát Zsolnán, az 5-ik és 6-ik osztályt Gyöngyösön végezte, hol a magyar nyelvet is elsajátította. Mint költészeti osztályt végzett 1844-ben a Szent Ferenc-rend papjelöltjei közé felvétetett s miután megfelelt a hazaszeretet parancsolta kötelmeknek, ismét felvette a szerzetesi ruhát, s 1850-ben áldozó pappá szenteltetett. Elhalt 1889-ben 62 éves korában.

szozattv


szozat a tiszta hang Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet
 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf