Kovács Lajos kispap, honvédgyalogos

Született Szabadkán, Bács vármegyében előkelő szülőktől, atyja városi tisztviselő volt. Iskoláig Szabadkán végezte. – Mint 6-ik költészeti osztályt végzett igen jeles tanuló 1847-ik évben a kalocsai főegyházmegye papjelöltjei közé oly kikötéssel vétetett föl, hogy a bölcsészeti tanfolyamot saját költségén kellend végeznie. Egerbe küldetett tehát a bölcsészeti tanfolyamra, hol az 1-ső évet elvégezvén, 1848. augusztus elején mint már kispap Egerből Szabadkára hazament, az iskolai szünidőt a szülei háznál töltendő.
    Szabadka város már szeptember hóban harcias színt öltött, amennyiben a fellázadt szerbek elleni hadjárat megkezdetvén, különféle fegyverzetű magyar csapatok vonultak át ezek megfékezésére. Fellángolt a magyar csapatok láttára Kovács Lajos kispapban is a veszélyben levő haza iránti szeretet tüze s letéve a papi öltönyt, beállott honvédnek és Szegeden a térparancsnoksági irodában mint tizedes volt alkalmazva még december végén is.
    Hogy Kovács Lajos a szabadságharc ideje alatt mindvégig a katonai irodában működött-e? avagy valamelyik honvédzászlóaljba beosztva, fegyveres szolgálatot tette- a hazának? bizonyos adatok hiányában nem szólhatunk. Csak annyit tudunk, hogy a szabadságharc lezajlása után a kalocsai főegyházmegyébe nem vétetvén vissza, világi vagyis a polgári pályán maradt s mint ilyen Szabadkán városi tisztviselő lett, hol mintegy 45 éves korában, dacári kitűnő szellemi tehetségének, nem éppen szerencsés körülmények között halt el.