Vajk Péter Tamás: Selmecbánya városába…

„Selmecbánya városába
Jött egy kuruc kapitány.
Felharsant a trombitája
Minden áldott délután.
Minden kislány sírt utána.
Selmecbánya városába
Jött egy kuruc kapitány.”

Zengett a dal künn az udvaron
És nem tudtam, miért fáj oly nagyon.
Oly rettenetesen mért tombol ez a
Fájó, primitív, ős-melódia
Selmecbánya csendes városáról,
Abban is egy nyalka kapitányról.
Miért fáj, hogy minden édes lányka,
Hogy minden édes asszony sírt utána.
Miért fáj, hogy Selmec öreg városában
Nincsen többé kuruc kapitány.
Hogy kihaltak az áldott ősi utcák,
És csendesek már minden délután.
Hogy egy kislány muskátlis ablakába
Se zeng fel többé érces trombitája…
Zokogott a lelkem, fájón, szabadon,
Bár elhangzott a dal rég az udvaron,
És derűs, nyári délutánokon azóta
Fülembe csendül gyakran az a nóta,
Messziről, finoman, csendesen, elhalón,
Mégis beleremeg egész lelkem, valóm.

„Selmecbánya városában
Élt egy kuruc kapitány,
Őt csodálta minden lányka,
Minden áldott délután.
Őt csodálta minden lányka,
Hogyha táncolt paripája.
Selmecbánya városában
Élt egy kuruc kapitány.”

1980

szozattv


szozat a tiszta hang Körmenet Körmenet
 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf