Pósa Lajos: Kis kunyhóba vágyom...
Kis kunyhóba vágyom
A Balog partjára,
Öreg édes anyám
Reszkető karjába.
Nem tudok én sehol,
Csak ott megpihenni,
Fájó szívem’ oda
Jól esik temetni.
Az a gyönge két kar
Az én menedékem,
Üldöző világtól
Megvédelmez engem.
Pedig egy gallyat is
Alig bír letörni -
Egyebet se tud: csak
Ölelni, ölelni!
1888