Zsadányi Nagy Árpád: Thököly levele Zrínyi Ilonához
Szép Zrínyi Ilona, nem hívlak én nászra,
Legénybúcsúztató, mámoros vígságra.
Nem hívlak örömre, földi üdvösségre,
Magányos gyertyának magányos a fénye.
Nem kínálok Néked selymes puha álmot,
Velencei tálba harmatos virágot.
Ver engem az Isten, ítél bujdosónak.
Senyvedő társadhoz jössz-e ápolónak?
Vagy megvárod szépen, hogy a sas megtépjen,
Sárguló tarlóra csorogjon a vérem.
Magányos utamon levágjon a holnap,
S akkor jössz csak hozzám – halottsiratónak!
1942