Mikszáth Kálmán: «Castrum Léta»

castrum létaRégi okmányokban «Castrum Léta» néven fordul elő, de közönségesen «Ghéczy várnak» nevezik a Ghéczy nemzetség után. Övé volt a vár hosszú századokon keresztül.
A vár urairól sok tarka-barka t örténet marad fel.
Az egyik Ghéczy olyan kevély volt és olyan gazdag, hogy nem tudott az aranyaival mit csinálni; elhatározta, hogy egy arany bikát fog öntetni. Meghozatta a művészeket s azok megöntötték az óriási bikát. Ghéczy (a kit régi iratok imitt-amott «Ghiczy»-nek is neveznek) a vár közepére
állíttatta. A művészek most már a fizetséget várták, de a várúr így szólt:
- A bika megvan, de mozdulatlan, nem kér enni, nem iszik. Öntestek hát belé lelket, ha tudtok, ha pedig nem tudtok, akkor én kergetem ki a tiéteket belőletek.
A művészek persze, hogy nem tudták elevenné tenni az aranybikát, a min roppant dühbe jött a nagy úr.
- Még három napot adok s addig a bika meg nem mozdul, negyednapra hajnalban mindnyájatokat lenyakaztatlak.
A mit ígért, meg is tartotta volna nyilván, de az Isten e közben megharaguvék, a miért halandó ember az ő dolgába akar elegyedni s erős földrengés támadt a harmadik napon, mely megrázta a vár szilárd falait és az aranybika is megmozdult – mert elsüllyedt nyomtalanul.
Babonás oláhok, a kik a környéket lakják, valahányszor az ekevas alatt megcsördül valami, ma is az aranybikára gondolnak.
Pajzánabb dolgot követett el egy másik Ghéczy, a ki fiatal ember volt és sokat járt be Kolozsvárra a szép hóka paripáján, melyet a vár alatt folyó Jára vizében megitatott.
Egy ízben, a mint Kolozsvárott van, egy kis ház ablaka előtt csinos nőt pillantott meg, a mint éppen sepregetett. Egy odavaló vargának a felesége volt. Ghéczy rámosolygott, az asszony visszamosolygott.
- Ej, galambom – mondá – Ghéczy várában nem kellene seperni.
Az asszony maga sem rajongott valami nagyon a seprésért s szóból szó lett s azzal végződék, hogy mire a varga hazajött, az asszonynak hűlt helye volt.
Nosza dühös lett a mester, fölkap mindenféle gyilkos szerszámokat egy szekérre s megyen a legényeivel megostromolni Léta várát az asszonyért.
Két napig dörömbölt a varga a vár erős kapuján, míg végre megjelent a várúr nagy nevetve.
- No, mi kell neked, derék, becsületes varga?
- A feleségem.
- Ugyan mit csinálnál vele, hisz a szíve ide köti.
- Azért majd csak haza viszem én őt a két fülénél fogva – szólt a mester toporzékolva dühében.
- No hát ott a két füle – szakítá végét a veszekedésnek Ghéczy, kétfelé mutatva a két kezével, a hol két község feküdt – vigyed, a tied.
Azzal becsapta a mester előtt az ajtót és intézkedett, hogy a két kis község, melyet ma is Alsó- és Felső-Fülének neveznek, a vargának átadassék.
A varga halála után a két Füle község Kolozsvár városára szállott. Idő múlván a két Fülétől elszakadt egy kis rész, melyet Kolozsvár elnevezett Asszonyfalvának, mert asszony útján jutott birtokába. E községeknek ma is Kolozsvár a földesura.

szozattv


szozat a tiszta hang Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet Körmenet
 
 Patriotak-Kronikaja-4.1 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf