Kozma Andor: A szabadság napja

– Március 15. –

Vitéz leszen a gyáva: hős a bátor;
Nagy dolgok napja március idusa!
Ledől az első, büszke imperátor
S kel vére magván óriás tusa.
Philippinél megnyíl a harci sátor
S egy árny előtt a harcok Brutusa
Mint rémmesével altatott gyerek
Az álma láttán, – gyöngén megremeg.

És veszve van, aki reménye-törve
Csüggedt kebellel nagy merénybe kezd,
Az egykor Caesar vére mosta tőrre
Várt íme Brutus dúlt szíve ereszt.
S hogy lenne magy tanulság mindörökre,
Clió könyvébe följegyezte ezt:
A zsarnokvére, embervér csupán
S nem kelhet áldás – gyilkolás után.

Mi más nap ez! Lemúla annyi század
És március nagy napja újra itt.
Utcán, teren ezrek csoportja árad
És ezreket egy érzület hevít.
Szolgának, úrnak egyképp vére lázad
És minden szívben egyképp él a hit:
Hogy törni fog ma minden rút bilincs,
Hogy itt a földön úr és szolga nincs.

Mi más e harc! Ki sem szomjaz ma vérre,
Nincsen halálra, gyilkolásra gond.
Mit a fölébredt rabnak ajka kérne,
Arról előre úr és pap lemond.
S a pőr szülötte, akit kebelére
Az ihletett nemesnek karja vont,
Megnemesülve bőven ejti itt
A hála és öröm dús könnyeit.

Új láng kel az aggoknak szíve üszkén:
A gyermek-arcon szent önérzet ül;
A férfiak pedig mosolygva büszkén.
Ott emelik a trikolórt elül
És szőáll az eszme szívről-szívre tűzként,
S miért előbb csak a költő hevül,
Ma millióknak szívét hatja át
S énekli mind a szabadság dalát.

S megnyíl e daltól súlyos börtönajtó
S ki szenvedett, mert bátor szót mere,
Szabad leszen a zsarnok-félte sajtó
Csak egyszerű, de hű közembere.
S processziót az örömkönnyhullajtó
Nép ím ujjongó kedvvel jár vele –
E férfinál több észre annyi más,
De most eszmét jelent – s így óriás.

S a népnek válla hord ma minden eszmét,
Mi szép e földön: nemes és szabad.
Ó nem a zsarnok: zsarnoksága vesztét
Ünnepli most a tépett láncú rab.
Ó nagy e nap! vér, nem szennyezte ezt be
S mit alkotott, így örök kincs marad,
Később kezét bitorlás tette rá –
S bénulva hullt az csakhamar alá.

Később… ah! március ez idusának
a vége szinte harc lőn; vér, halál!
S ó nemzetem! te e szilaj tusának
Minden percében nagyszerű valál.
Rád egy világ tört s győzni nem tudának,
Míg lobogód száz győzelemre száll,
Még ested is a dicsed hirdeti:
A diadalban fáradtál te ki!

S mit márciusnak idusán kivíva,
Nem ontva vért, föllelkesült szíved,
S mit vérrel is megvédél, harcra híva
Ó nemzetem, a kincs ma is tied.
Magyar szabadság – szó csupán leírva,
Ám szíveinkben bűvös érzület,
Mely milliókat készülten talál:
Érette éltünk, – nélküle halál.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf