Kún Ilona levele – vőlegényének, Bethlen Miklósnak

Doborka, 1667. november 10.

    Tekintetes, nemzetes Bethlen Miklós uramnak, nékem édes bátyám uramnak írtam.

    Mint szerelmes bátyám uramnak, ajánlom Kegyelmednek szolgálatomat; isten kegyelmedet lelki s testi jókkal s jó egészséggel áldja meg, szívből kívánom.

Elmulatni nem akarám, hogy Kegyelmednek ne írnék magam és asszonyom anyám ő kegyelme egészsége felől ; most istennek hála asszonyom anyám fenn vagyon; magam is istennek hála jó egészségben vagyok az Kegyelmed szolgáltjára, mely jó egészséget istentől Kegyelmednek is kévánok megadatni; az Kegyelmed parancsolatját értem mind az írás és olvasás felől, kit eddig is az idő és alkalmatosság szerént el nem mulattam, ennek utána is azont elkövetni el nem mulatok; mint ilyen istenes intését, és egyéb parancsolatait is Kegyelmednek engedelmességgel véghez vinni el nem mulatok. Kévánom istentől: ez levelem Kegyelmedet találja jó egészségben s jó szerencsés órában.

    Írtam Doborkán 1667. 10. napján Szent András havának.

    Kegyelmednek szeretettel szolgál míg él

                                                                  Kún Ilona