Lükő Gábor: Székely házak

I. Kisbacon, Benedek Bálint Róza háza. 1. konyha, benne: 7. pestalja (lásd a 6. tűzhelyrajzot). 2. nagy ház. A ház fából épült, tapasztott, meszelt. Előtte tornác. A ház mögött kert. Benne 6. kemence kémény nélkül, szín alatt (5. tűzhelytípus); 8. tyúkpajta; 9. törökbúzakas; 10. szalma; 12. istálló (tapasztott, meszelt falú); 13. a csűr csűrnek maradt oldala.

II. Sepsiszentkirály. 1. konyha; 2. nagy ház (benne volt a pest.). Ez az épület pincézett kőház, cserepes, laposabb tetejű, mint a zsindelyes faházak. Szemben vele a sütő 3., benne 6. kemence (lásd a 2. tűzhelyképet). Vele egy tető alatt a konyha 4., melyben ma nincs tűzhely s kamra 5–5. Az istálló itt nem a csűrben, hanem külön 12. van és mellette a nyílt színalja gazdasági szerszámoknak. (14. kutya).

III. Kisbacon, özv. Benedek Józsefné háza. Faépület. I. típusú telken. A konyhán pest (1), melyet a nagy házból (3) hurcoltak ki a kemence nyílása régi helyére. A kemence (2) szín alatt, a ház mögött (5. típusú). Régen a pincében (5) volt a 4. helyen. (Ma „kőpincének” mondják, t. i. a pince nevet). A pince földje a szobáéval irányos. Répát, pityókát s tb. tartanak benne. (6) kamra. Ebben csak szalonnát s disznólábat tartanak.

IV. Szárazajta, Ince Julianna házában. Kemence a nagy házban, szádja a konyhában, kémény alatt melynek jobb sarkában üsthorog, baloldalán katlan. A ház fából épült csak a tűzhely kő benne.

A bemutatott két telektípus a legelterjedtebb ezen a vidéken. Külön istálló s színalja természetesen nincs a kőházhoz kötve s előfordul sütő nélküli faház társaságában is.

A kemence s a pestalja fokozatosan szorult ki a házból. A kemence megtalálta helyét a ház mellett, mert szükség van rá. A pékipar még nem érte el a falut. A pest először a konyhába került a nagy szobából, hol a helyét vasspór foglalta el, – nyárikonyhán használták csak, mert télen kiszáll rajta a meleg. Ma már itt is csak egy helyen használják. (Ahol az öregek maguk maradtak odahaza.) – A kemence speciális helyéről, a sütőből is kiszorul (lásd 8. sz. tűzhelyet. Sepsiszentkirályon (2. kép) még benn van, de már elhatározták kitételét.

Eszternákban a tűzhely az ajtótól balra 30–40 cm átmérőjű kerek lyuk a földben. Két oldalán egy-egy cövek, melyekbe szög jár s ezekre kerül az üstrúd. Az eszterna négyszegletű. Hátsó fala deszka, oldalai s eleje bikkfakoszt (=vesszőfonat). A négy oldalán nyílt tűzhely teljesen elfoglalja az eszterna baloldalát. Ha szűk az eszterna, mellette kis szín alá kerül a tűzhely. Ezek az eszternák szentgyörgyi, szentkirályi szárazajtai román vagy román származású bácsok tulajdonai. Kisbaconban (Baló György s Magyarhermányban (Bokor bá’ és a többiek is) magyarok a bácsok. Magyarhermány havasaiban az eszterna kerekre készül. Mindig helyben vágják hozzá az anyagot s ha elköltöznek, a kunyhó marad. Ez az eszterna igen szűk. A tűzhely a sövényfal mellé szorul s vaslapok alkotta szegletbe kerül. Az üstöt ilyenkor mindig kuzsba (üstrúd) tartja a tűz fölé (szerb: gužba > magyar: guzsba > román: cujba. Weigand). Kisbaconban szűk, deszkaoldalú eszternában, szintén szegletben ég a tűz.

A juhászok alvóhelye a kajiba, kalodába foglalt szalmafedél, görbült felületű lap, melyet ágasokkal támasztanak fel, mindig szél ellen fordítván a kalyiba oldalát. Tűzhely nincs benne.

1. Kisbacon, Benedek Bálint Róza háza. – 2. Szárazajta, Incze Julianna háza. – 3. Sepsiszentgyörgy (Szemerja). A c. végében katlan romjai; c.-t és d.-től cscak vesszőfonás választja el. A kemencének jelölt helyen a ház fala erősen kiduvadt, amit a ház bérlője hajdani kemencének tulajdonít. A pestnek jelölt helyen kis vasspór áll. A mennyezet megfelelő helyén nagy kémény nyoma. – 4. Kisbacon, özv. Benedek Józsefné háza. – 5. Sepsiszentgörgy, a ref. egyház tulajdona, a templom dombjának oldalában. – 6. Szárazajta. Melléképület Incze Döme telkén. – 7. Sepsiszentkirály. Melléképület: „sütőház”.

A bemutatott házak valamennyie boronafalú, zsindelyes és a 3. és 5. kivételével a telek baloldalában áll. (A 3. és 5. esetekben a telek formája nem a szokásos keskeny, hosszan hátranyúló s így az épületek helyzete is rendkívüli). A konyha nappali munkahely, a nagyház hálóhelyiség; c. és d. padolatlan helyiségek, azaz a padlás üregétől nincsenek elválasztva. A pince nem mélyebb a többi helyiségnél.

Ma már a lakóházak nagy része kő-, illetve téglából épült. A ház beosztása egyezik az 1. számú faépület beosztásával, csak ellenkező irányba nyílnak ablakai, ajtaja, mert a kőház mindig a telek jobb oldalán áll. A ház fedele cserepes. A kapu oszlopai többnyire szintén téglából épültek, sőt sokszor a kerítés is. A Sepsiszentkirályról közölt 7. telken a kapu s kerítés fából való és a kiskapu rendkívüli módon nem a lakóház felöli oldalon van, hanem itt is balról, mint a boronás házak esetében. S tényleg, a kőházzal szemben a boronás házak rendes helyén mindig ott áll egy kisebb faépület (6., 7.). Ennek van egy nyílt, padolatlan helyisége, a konyha s tőle balra a sütő, jobbra gyakran kamra. A konyhában nem találtam tűzhelyet. Sokhelyt már színaljának nevezik. – Szentkirályon fonni gyűlnek össze benne. Szárazajtán (Gróza Sándoréknál) nyáron ott szőnek. A sütőben kemence áll, gyakran katlannal az oldalában s a kis helységet teljesen elfoglalja.

A sütőház a boronaházak ősibb típusát őrizhette meg. Nyílt konyhájában a tűzhely egészen szabad lehetett: a sarokban kőből rakott szeglet. Ilyen tűzhelyet ma gyakran látni a szabadban; szín alatt álló kemencék oldalában, havasi kajibákban és eszternákban. A sütő megfelel a lakóház „nagyházá”-nak s lakott korábban a kemence valószínűleg a konyhából fűlt, mint a 2. számú házban ma is. Mikor a konyha tűzhelye fölé kéményt. „pestet” építettek, a konyhát is bepadolhatták s elejét elzárhatták, így télre is lakható lett. Az esetekben azonban, mikor a kőházak divatjának hódolva a telek túlsó üres oldalára felépült az új ház, a konyha maradt a régiben. A boronaház nagyházát pedig kinevezték sütőnek. A kemencét időnként úgyis újra kell rakni, mert kiég s egy ilyen alkalommal az üresen maradt régi nagyház közepébe rakták meg. A divat aztán ezt is általánosította, de hogy nem vált teljesen általánossá, mutatja, a 6. számú szárazajtai ház, mely az 5. számú sepsiszentgyörgyi és a 4. számú kisbaconi, ma is lakott házak analóg formája. Az utóbbi (4) régi állapota: a kemence a pincében, szája a konyhára nyílik, a pest mai helyére. A pest annakidején a nagyházban állt. A kemence ma szabadban, kis szín alatt, kémény nélkül, jobb oldalában kőből szeglet: szabad tüzelő. Fölötte a gerendáról üsthorog ló láncon. 

Szekely hazak 1Szekely hazak 2Szekely hazak 3Szekely hazak 4Szekely hazak 5Szekely hazak 6Szekely hazak 7Szekely hazak 8

 

Erdely 1Erdely 2Erdely 3Erdely 4Erdely 6Erdely 7Erdely 8Erdely 9Erdely 17Erdely 18Erdely 20Erdely 21Erdely 30Erdely 32Erdely 50Erdely 56Erdely 57Erdely 58Erdely 59Erdely 60

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf