Vályi Nagy Géza: Limanova

Lelkem csapongó szárnyait kibontva,
Nagy messziségek rajzát kémlelem –
Túl bércen, felhőn – kéklő távolokba
Ragad, röpít ma lázas képzetem…
A múlt borongó, ködlő fátyolából,
Hívlak, idézlek – zengő fénycsoda, –
Szűz glóriáddal tündökölj, világolj
Komor fenségű név: Limanova!…

Név – nemcsak név vagy… Büszke fogalom már:
Nemes csengésű, vérgyújtó zene –
Egy nemzet lelke mélyén drága oltár:
Magyar dicsőség fennkölt ünnepe!…
Bíborvirágos, mámoros Vasárnap,
Mit ércbe vésnek késő századok –
A bátorságnak, önfeláldozásnak,
Jelképe, mely szent példakép ragyog…
Megittasulva csillogó csodától
Szívem vadul ver – káprázik szemem:
Látom, látom, hogy megindul a tábor,
S mint ár zúg át a lengyel földeken…
Látom, látom: az égvívó tusákat;
Hogy küzdenek az elszánt héroszok…
Látom, látom: félistenek hadának
Sorát – amint bősz, új rohamba fog…

Látom, látom a harcos daliákat –
A zúduló zöm – örvénylő gomoly –
A téli, csípős, havas éccakának,
Árnyán – veríték, könny, vér összefoly…
Látom, látom a muszka horda-tengert –
Vizén pirosló habra-hab tolul,
S a félelmes, a gyilkoló Gőzhenger
Megtorpan – s gyáván visszatántorul…

Egy részegítő, nagyszerű igézet
Lep meg s varászos bűvkörébe tart:
Magyar vezérek és magyar vitézek
Harcolták ki a végső diadalt…
Hallom, hallom a „győzelem”-kiáltást –
A zászlók selyme boldogan suhog, –
Mert itt is, itt is – égbenyúló Táránk
Ormát védték a magyar Krisztusok…

Megejtő képek!… Könny csillan szememből,
S míg lelkem balgán, gyermekin örül –
Mélységbe hullok fénylő környezetből,
Riasztó képek rajzanak körül…
Mindenfelé: gyász, rabság, meghasonlás –
Nyomor, hazugság, gőg ül orgiát…
MIdnenfelé: jaj, kétség, bús lemondás –
Kór, szú emészti bent az ősi fát…

Hervad virága, dísze, lombozatja,
És nincsen, nincsen rája balzsamír –
Az üldözött nép pusztul napról-napra…
Egy lépés még és ott a sziklasír…
…De most elég a sorvadás dalából,
Kezdjünk vidámabb, biztatóbb zenét!…
Oh én romlásból, téli tetszhalálból
Kiérezem az élet ütemét!…

Hiszek: a porló csontok erejében,
Hiszem: az elfolyt vér diadalát:
A felfeszített Igazság jegyében
Megvívjuk még az utolsó csatát!
Hiszek: a régi, babonás regékben –
Csaba királyfi jár a Tejúton –
Halott hősöknek lelke virraszt ébren,
Mint csillagraj – a firmamentumon!…

Hozsánna Néktek… ujjongó Hozsánna
Ti verhetetlen, élő bajnokok,
S te névtelen, elhullott, hősi gárda,
Kiért ma annyi fájó könny csorog!…
Tietek: hála, hódolat virága,
Babér – Magasból omló, égi fény –
Hozsánna Néked, hős kor epochája:
Legcsábosabb, legzengőbb Költemény!…

Magyar: Legendák, mondák hívő Népe
Királyi kincsed őrzi e kehely!
Véráztatott rög terhét rejti mélyen –
Illesd csókoddal s Antheusz leszel!…
Ha föld porába ver a durva Végzet:
Roncsolt tagodba lét fuvalma száll…
Ha százszor meghalsz – százszor újra éledsz
Mint ékestollú, szent Főnixmadár!…

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 11 21 23 56 os eganivanpalmeghivo 2019SZENTKORONADELUTANOK újpogányság szalonna alap 1 VIIKerecsen Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf