ifj. Szász Károly: Mohács miénk marad

Egy szajnaparti hírre

Hol szárnyszegetten, búsan ülnek
Szegény magyar sasok,
Míg kínpadunkat ácsolgatják
Kevély hatalmasok,
Onnét röppen föl – vigaszul tán –
A hír, s gyorsan halad:
Hogy a rút, kapzsi osztozásban
Mohács miénk marad.

Kik elveszítjük kincses Erdélyt,
El Tátra ormait,
Bánság kalászba’ dús mezőjét,
És Kassa tornyait,
S Komáromot, Dunánknak őrét,
A biztos várfalat –
Vigasztalódjunk koldus árvák:
Mohács miénk marad!

Igen, akárhogyan rabolsz is
Kajánok serege,
Ha földünk’ s népünk’ elszakítod,
S jövőnket is vele,
S ha tán kegyetlen gúzsba kötve
Szavunk is benn szakad –
Bús végzetünknek néma gyásza:
Mohács – miénk marad…

        1920