Szabó Lőrinc levele – Lázár Júliának

Júlia a numerus clausus elől ment Bécsbe, de még itthon beleszeretett a költőbe. A húszas években hazajött Budapestre, és divatszalont nyitott a Váci utca 28. sz. házban. 1944-ben halt meg, Szabó Lőrincék temettették el, róla szól a költő „Egy barátnőnk temetésén” című verse:

Csak azt szeretném elmondani, hogy
mégis mi temettünk. Egyik szemed
a napot kereste, a másik, a bal,
félig hunyva maradt. Ujjad közé
fagyöngyöt tettem s fenyőt. Délután
vittek ki. Sár volt, borús ég. Ahogy
régi baráti koporsók előtt
te álltál egykor, úgy volt minden, úgy
álltunk előtted mi. Rák s drótsövény
kettős kínjából szabad ég alá mentettünk…
………………………………………….Ez a perc
volt az igazi búcsú! Azután
már csak intéztem a dolgokat, a
kötelező tennivalókat, és
most két nap múlva, már csak
emberi fájdalommal mondom el, versben, így,
mert másképp nem lehet, távollevő
barátaidnak, hogy láttalak és
eltemettelek, Lázár Júlia.

A feleséggel, Mikes Lajos író, hírlapíró, műfordító lányával váltott levelezés nemcsak szomorú irodalmi emlék, de két nagyszerű ember kapcsolatának is ékes dokumentuma.

    Budapest, 1921. március 10.

    Kedves Júlia,
nem értem, miért akar minden erővel elfeledni? vagy miért akar elszakadni tőlem? Mintha az a két év és az a néhány száz kilométer, amely köztünk van 1919 óta, nem eléggé elválasztana?
    Biztos vagyok benne, hogy az én leveleimben éppannyi a csacsiság, mint a magáéban; az nem baj! Legyen őszinte ezután is. Persze ha az ember deprimált, feketét lát a fehérben is.
    Hogy az én utolsó leveleimben magamról írtam, azt azért tettem, mert azt hittem, hogy érdekli. Úgy írtam, mint hogyha előttem ülne és öt percig bizalmasan beszélgetnénk. Persze a szó szó, a papír papír marad, pedig néha nagyon-nagyon szerettem volna többet mondani, írni, mint amennyit mertem. Kellene már találkoznunk. Jöjjön el, ha teheti, egy kicsit Pestre. – Nem, mégse, ezt nem teheti meg, hiszen ezer dolga van. Ha nekem lenne pénzem, hogy Olaszországba menjek legalább egy hónapra (csak 25000 K. kellene! talán lesz is!), akkor majd Bécsen átutazva felkeresem. Gondolni is jólesik, pedig biztosan hiába tervezgetek. Okvetlenül meg kellene szereznem magamnak ezt a szenzációt!
    Babitsék tegnapelőtt utaztak el, Bécsen át Travisión át Velencébe, Firenzébe és az ég tudja még, hová.
    Levele egészen érthetetlen. Azt írja, hogy „sokkal jobban szeret, mint azelőtt”, és egy oldallal lejjebb azt, hogy „magának (nekem) nem ez kell”. Jól tudja, kedvesem, hogy nekem igenis kell minden melegség, szeretet és szerelem, mert van ugyan sok-sok jó barátom, és nőismerősöm is, de mégis iszonyatosan egyedül vagyok. Édes Júlia, miért fél, miért panaszkodik annyit az életére. Hogy lehet még kérdésessé tenni is, hogy érdemes-e élni? Magát én mint nőt, embert és barátot egyformán szeretem, és fáj ilyeneket hallani vagy olvasni. Írjon, mihelyt megteheti, és ne gyötörje magát feleslegesen. Néha szinte félek és azt képzelem, titkolózik.
    Betegesen üldöz egy esetleges itáliai út reménysége. Nem tudok másra gondolni. Nagyon intenzíven dolgozom, most is búcsút kell vennem magától.
    Édes kis leánykám, miért nem lehetek magával?
    Kezeit csókolja és szívből üdvözli
                                                                                                                                               Lőrinc

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf