Felvinczi György: Siralmas versei a Kolozsvárt pusztító labancokról

I.
Oh, magyar nemzetnek fényes koronája,
Hova lett hírednek zöldellő pálmája?
Elhullott zöld fádnak szép aranyalmája,
Hervadtságra jutott híres laurája.

Régen hírrel névvel dicséretes valál,
Sokféle népeket zászlód alá hajtál;
Magyar Attilával nagy dolgot forgatál,
Mikor Scythiából e földre kijutál.

Szerencséd jobb szárnyán frissen repült vala,
Széllyel ez világra kiterjedett vala,
Híred, mint pálmafa nevelkedik vala,
Feltetszett csillagod szépen fénlik vala.

De jaj, hirtelen de gyalázatra jutál,
Kedves szép nemzetünk mint megcsúfoltatál.
Gyásszal, siralommal jaj béboríttatál,
Sok jaj s nyomorúság alá szoríttatál.

Nyomorúságodnak kietlen árvize
Rád tódul és megfojt keserűség íze.
Minden nemzet rajtad nevetséget űze,
Bánattal, csúfsággal megterhele tüze.

Már valamely felé szemedet fordítod,
Kedves nemzetednek veszedelmét látod.
Mindenfelé csak jaj s nyomorúság sorsod,
Meghervadt orcádat könnyekkel áztatod.

Véreddel izzadoz ellenség fegyvere,
Minden ütközetben erősen megvere.
Glóriát, triumphust minden helyre nyere,
Ő miatta sok test a földön hevere.

II.
Mindenfelé rólad siralmas verseket
Írnak könnyhullással teljes énekeket,
Mert mindenütt hagyál számtalan testeket,
Kiknek keservesen siratják esteket.

Számtalan sok néped vesze Holdvilágnál,
Azután csakhamar Feketehalomnál,
Halomban rakaték Szebennek sáncánál,
Újabban most sok test hulla Kolosvárnál.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
      (Itt egy oldalnyi kézirat hiányzik.)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Mikor ingyen vélni nem is tudták volna,
Sőt jó reménységben köztök minden vala,
Bátran a nemesség utána nyomula,
Számtalan közülök hirtelen elhulla.

A föld habzik vala szép piros vérekkel,
Széllyel betölt vala elhullott testekkel,
Mint vadak erdőken, szegények ebekkel
Vadásztatnak vala, vizslákkal s kölykekkel.

Mindenfelé köztök, kik szaladnak vala,
Egy szoros utcában tolyonganak vala,
Más felől előttök német dandár vala,
Hátul szegényeket lövik, vágják vala.

Némelyeket rabul csúfságbul elvittek,
Csúfos mesterséggel csinált vasban vertek,
Egyptum éhsége alá rekesztettek,
Jaj, szegények, azok mire születtetek!  

III.
Ó, szívet fonnyasztó szomorú esztendő,
Kinek minden része keserűséggel jő,
Kedves nemzetünknek keserves jaj-szerző,
Sok szegény atyáknak szíveket epesztő.

Ó, siralmas anyák, mire születtetek?
Kedves magzatokat mire neveltetek?
Csaknem ketté hasad szomorú szívetek,
Sűrű könnyhullatással telik meg szemetek.

Sok özvegynek szíve bánattal virágzik,
Halállal, élettel szívek is kockádzik,
A melyekben sok bú s gondolat érkezik:
Szomorúság habja rajtok megütközik.

Ki kedves magzatját, ki szép hütös társát,
Ki siratja bátyját, ki kedves rokonát:
Jajszóval említi Kolozsvár határát,
Könnyével újítja ételét, italát.

Ó, véletlen eset, ó iszonyú romlás!
Ó szomorú példa, iszonyú pusztulás!
Megepedt lelkünknek nincsen vidámulás,
Orcánkon lecsordul keserves könnyhullás.

Ó vért szomjúhozó kegyetlen Harpyák!
Életünk fogyató vad fene bestiák!
Szomorú szíveket szaggató Erinnyák,
Erre neveltünk-é, kegyetlen Fúriák?

Jaj, mire neveltünk, nagy veszedelmünkre,
Kedves országunknak nagy veszedelmére!
Véres verejtéket izzadunk fejünkre,
Viselhetetlen gyászt hozál nemzetünkre.

Gyászolnak az egek nemzetünk romlásán,
Homályos a szép nap szörnyű pusztulásán,
Sírnak a csillagok megváltozott sorsán,
Kesereg a nagy föld vére kiomlásán.

Írtam ez verseket ezerhétszáz négyben,
Midőn nemzetünknek szép piros vérében
Úsztanak a szablyák Kolozsvár völgyében,
Nyugossa meg Isten lelketek mennyégben.  

Felvinczi György, az első magyar színigazgató szemtanúja volt Kolozsvárott,
1704 októberében a várat ostromló kuruc had vereségének, melyet Rabutin felmentő serege mért rá.
Maga is ott volt a menekülők között s visszatérve írta ezt a versét, mely csak hézagosan maradt  fenn a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában.

szozattv


szozat a tiszta hang sinka plak Meghívó 2019. szeptember 20 konferencia 20190921 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf