Erdélyi hajdútánc
Nosza hajdú – firge varjú,
Járjunk egy szép táncot;
Nem vagy fattyú – sem rossz hattyú –
Kiálts hát egy hoppot!
Szájad mondjon – lábad járjon
Egy katonatáncot.
Pöndülj csizma – járjad anyja!
Elöl tollas, elöl
Amaz Palkó – rosszvér fia –
Vigyáz kívül-belöl.
Toppants gyorson – hadd csosszanjon,
Ne maradj balfelöl!
Nosza Ránduj – hol vagy Viduj?
Fújd az bagi táncát,
Az emlőjét – az tömlőjét
Ne kéméld az sípját.
Mert emennek – Kis Péternek
Adta az Balsarját.
Gyászolj Buda! – Eger tornya
Fönnyes hányja füstét,
Karán-Sebes, – Kis-Beényes
Béhunyta jobb szemét;
Az tokosnak – rossz fattyúnak
Nem állhatja kezét.
Hajja! Tisza, – hajja! Duna,
Száva, Dráva vize;
Mindeniknek mikor árad
Zavaros az vize, –
Az német is hogy általjött:
Megváltozott íze.
Majre-csajre – Molduváre,
Fut Havasalföldre,
Ungur-bungur – amaz rumuj
Sátorát fölszedte.
Szatuj majre – pita najre,
Nincs pénz, az ebverte!
Erdély, Lippa – és Bronicska,
Megjárd lábam, megjárd;
Amaz gyöngyös – kis keszkenyős,
Ne, hol fut jó banyád;
Mit dudorgasz – hogy nem ugrasz…
Rosszvér volt a babád!
Alsó-Bánya, Fölső-Bánya,
Jó kövér szalonna,
Bő az bora – korcsomája:
De ingyen nem adja;
Ha pénzed nincs – költséged nincs
Meg is koplaltatna.
Kis tartomány – igen sovány
Amaz Máramaros;
Nincs búzája – gabonája:
Megette a tokos.
Ne féljen bár – hogy leszen kár,
Vagy búzája dohos.
Kurta Szamos – tarka Maros,
Sajó két melléke,
Noha hegy-völgy – és erős tölgy,
De nincs búza benne:
Amaz tokos – rossz kalapos
Mert azt mind megette.
Kis-Küküllő – Nagy-Küküllő
Gyönyörű folyása,
Nyárád vize – kedves íze,
Rózsa az illatja,
Bő terméssel határidat
Isten látogassa!
Könnyen csörgő – kövön pöngő
Amaz kis Aranyos:
Mikor árad – meg nem szárad,
Felette hatalmas,
Szalma-maggal vidékiben
Megtelik az nagy kas.
Elöl járja – bő toppantja
Doboka vármegye,
Után Torda, – ne hagyd soha,
Tiéd az erszénye!
Megborsolva – vajba rántva
Mind elkél a leve.
Szépen járja – amaz fújja,
Szépen Szeben vára;
Nosza gazda – ne fuss gazra,
Hozz bort az asztalra!
Mert ha külön csak félen vonsz:
Megüt amaz csalfa.
Félen tartod – az nagy orrod
Déva, Görgyén vára,
Brassónak az kűfala
Pogácsábúl rakva.
Jer ki Kata, ha kell néked
Fölcs habarnica.
Az harika, – tatár-búza
Vajki jó puliszka;
Nosza kurta – hol az ……?
Vigyorog az farka
Az nagy papnak, –az vargának
Bialbőr kalapja.
Marosszékrül – Udvarhelyrül
Megyek Háromszékre,
Szépségérül térségire, –
Nincs mássa Erdélybe;
Isten tartsa – szaporítsa
Gabonáját benne!
Egészséggel, – békességgel
Édes lakóföldem,
Kit sóhajtott – és óhajtott
Ez napokban szívem.
Ím, hogy jurék – belélépék:
Megvidula lölköm.
Nohát immár minden ember
Öröljön ez napon,
Nagy jó kedvet – víg örömet
Mutasson ez házban:
Az én szívem mert hazajött
Szerencsés órában!
Egészséggel – idvösséggel
Édes szép szerelmem,
Isten hozott – és hordozott
Örvendetes hírben.
Itthon már ülj és velünk légy
Együtt, szeretetben!
1705
/Ismeretlen költő verse/