Domokos Pál Péter: Székely faeke

Bara Ignác György csíkszenttamási 59 éves székely ember a faekéről a következőket mondja:

A mostani emberek azt se tudják, mi a kín s a nyomorúság, ami régebben a szántással járt. A mostani ekét két gyenge ló vagy két tehén könnyen viszi, de régebben a faekét négy ökör is nehezen húzta. A nyomáson* háromszor szántottak: május végén ugaroltak, július végén forgattak és szeptemberben, Kisasszony napja körül, a megforgatott földet boronálták, elmagolták és a vetőmagot „alája szántották”.

Székely faekeMind a három szántást a faekével végezték, amelynek leírása a Venczel József joghallgató által készített rajzzal illusztrálva így következik:

A faeke két főrészből áll: eke és taliga. Az eke főrészei: az ekeszarc (1), a gerendej (2), az ekefej (3), az átlóköldök (4), a hosszúvas (5) és a kormány (6). 1. Az ekeszarv a vízszintesen fekvő ekefej hátsó részében bevésve, hátrafelé kissé ferdén áll; alsó harmada alsó felében jobb- és baloldalt a kormányláb (7) befogadására alkalmas fúrt lyuk van; alsó harmada felső felében a gerendej befogadására készült véset van és felül az ember két keze számára fogásra alkalmas két szarvban végződik. – 2. A gerendej vízszintes állású, kemény- (bükk) fából készül; az ekeszarv említett vésetén keresztül ér; kiérő végén, közvetlenül az ekeszarv mellett, furat van, amelybe jó erős faszeg, az ú. n. farszeg (8) jár. A gerendejen az ekeszarv előtt néhány colra függőleges furat van, amelybe a fabot (9) nyelét szúrják. Ettől eléfelé: téglalap alakú, kissé alsó végével eléfelé ferdülő véset van az átérő és szeggel odaerősített átlagköldök (4) számára. A gerendejen lévő következő furat a hosszúvas számára készült; trapézalakú lyuk, amelyet a tágulástól két, egymással szemben ferdén álló kötővas (10) óv. A gerendej elülső vége felé négy, függőlegesen fúrt lyuk van, melyekbe vadalmafából készült szeg, újabban vas kakasszeg (11) jár. – 3. Az ekefej hátrafelé kissé emelkedő deszka, mely tartja az ekeszarvát, az átlagköldököt és amelynek elülső végére, a fejére húzzák a laposvasat (12). – 4. Az általköldök összeköti az ekefejet a gerendejjel és első oldalán tartja a köldökkel ellátott köldökvasat. – 5. A gerendej említett trapézalakú vésetében helyezkedik el a hosszúvas, melyet a fabottal ütött egyszerű ékkel (váltószeg) (13) erősítenek a lyukba. – 6. A kormánydeszka keményfából készült, az ekefejjel hegyes szöget alkotó, lapjával függőlegesen álló deszka, melynek oldalából láb, a kormányláb (s) áll kis, amely pontosan illik az ekeszarv legalsó részén fúrt lyukba. Az orrán lévő vaskankót (14) a köldök alá akasztják.

A szántás. Gondoljunk egy hegyoldalban lévő, téglalapalakú szántóföldet, mely nem alulról fölfelé a hegyre nyúlik, hanem a hegyoldal hosszában.

Induljon a szántás az A ponttal jelölt helyen a nyíl irányában, tehát a föld alsó szélén. Az első ekenyomnál, a barázdánál a föld lefelé, tehát balra vetődik. A kormánydeszka az eke bal oldalán van. Amikor a szántóember A-tól B pontig ért, meghúzta az első barázdát. Mivel a föld lejtős, nem mehet annak felső szélére, mert abban az esetben az eke felfelé vetné a földet; a nagy lejtő miatt azonban a hantot nem fordítaná meg eredeti állásából, hanem csak ferdén kimozdítaná helyéből (sok esetben vissza is dől azonnal) és ezért kénytelen a második barázdát közvetlenül az első mellet húzni. Tehát menet is, jövet is, a lejtős föld alsó felén kénytelen szántani.

Ha megfordulásnál a kormánydeszka változatlanul az eke bal oldalán maradna, a szántást nem lehetne folytatni. Ezért a kormánydeszkát „átváltják” az eke jobb oldalára s kankóját jobboldalt akasztják a köldök alá. (Ilyen helyzetben van a kormány az ábrán.). Így a föld ismét levelé vetődik. Innen van az elnevezés: átváltás.

A hosszúvas mindig a laposvas ellenkező széle fölött egy colra áll, mint amelyik oldalon a kormánydeszka van. A hosszúvas felül mindig a váltószeggel szorítódik, melyet egyszer a hosszúvas jobb, máskor a bal oldalába ütnek.

 

/*/ A községi szántó határa két részre volt osztva: az egyik részt az első esztendőben, a másik részt a második esztendőben vetették. A bevetetlen mezőrészt mai napig is nyomásnak hívják.

Forrás: Ethnografia, Népélet, Budapest 1932. 2. szám    

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf