Lovászy Károly: Legenda egy verskötetről

Volt egyszer egy piciny kötet
És benne néhány költemény,
A könyvpiacra vitték egy napon
És eladásra várt szegény.

A cifra, fényes nagyvásárban
Búsan töltötte a napot,
A többiek arany köntösben jártak
S ő csak egy szürke szűrt kapott.

Volt ottan könyv a madarakról,
Szakácsművészetről, s egyébről,
Betyárvilágról, poloskairtásról,
A gróf fiáról s a kis cselédről.

És jöttek cifra, úri népek
És elvitték a könyveket,
Csupán a kicsiny verskötetke
Hullongatott sok könnyeket.

A fényes köntösű portékák
Elfogytak mind és ezalatt
A kis kötetke elhagyottan,
Porosan, búsan ottmaradt.

Az emberek mind elfordultak,
Ha látták őt a piacon
S megvette őt, mert más könyv nem volt,
Egyszer egy ifjú szépasszony.

Amint az évek teltek, múltak,
A fényes köntösűek mind megholtak,
És tetemükbe zordon boltosok
Legjobb esetben sajtot csomagoltak.

A szépasszonyból is öreg anyó lett
S kilencven éves is van már talán,
De az egykor poros, szürke kis kötet
Bársonyba kötve ott van asztalán.

                         1913

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf