Schnircz József honvédgyalogos, plébános

Nyitra vármegyében, Privigyén született 1826-ban, polgári szülőktől. Az elemi és első három gimnáziumi osztályt szülőföldjén, a 4-diket Egerben végezte, majd 1842-ben Kassán papnövendéknek vétetett föl s nagy buzgalommal, lelke mélyéből készült a papi pályára. Amint az 1848-iki európai mozgalmak a magyar haza földére is átcsaptak, a haza szeretettől lángoló kispap — az akkori idők követelménye szerint — a haza védelmére sietett; odahagyván a növeldét, Guyon Richard [a szabadságharcban a magyar honvédség őrnagya majd tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka] hadosztályába került s a 13. honvédzászlóaljba gyalogos honvédnek beállott. A szabadságharc hadjárataiban — kisebb csatákon kívül— 1849. február 2-án a heves és véres iglói utcaharcban, azután a branyiszkói híres szuronycsatában, a kápolnai, szegedi és végül a magyar honnak második mohácsi napján, augusztus 9-én Temesvárnál vesztett nagy csatában részt vett.
A fegyverletétel után, rettegve a rémhatalomtól, járt-kelt idegen név alatt, több család körében, mint nevelő; míg végre szíve sugallatát követve Rozsnyón kispapnak állott be. — Később munkás és hírneves egyházi író lett belőle, és görgői plébános.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf