Mikszáth Kálmán: Érsek-Újvár

ersekujvarMajd minden várhoz tapad valami esemény. Holics várából Bakics Péter, Detrekeő vár ura, elrabolta a Révay Ferenc uram nejét, Forgách Zsuzsannát. Galgóc várában ott van a Lehel tornya, melyet a maharánok ellen viselt háborúban építtetett a nagy kürtű vezér s melyben el is van temetve. Nyitra-Zsámbokréton napokig tartózkodék Róbert Károly, midőn hadai Csák Máté ellen harcoltak. Egy hű solymára ide hozta meg hírét a győzelemnek; lihegve érkezett a csatatérről, kétélű kaszáját, mellyel viaskodott, tölgyfakoszorúval ékesítvén fel. A király megörült a hírnek, s első hozóját nyomban ott megtette nemes embernek, «Zsámbokréthy» névvel s címerébe adta a kétélű kaszát. Sempthe várát 1657-ből egy hős asszony, Cséfalvay Pálné teszi emlékezetessé, a kit a törökök elraboltak, de a ki azokat útközben, amíg aludtak, leölte. Drégel nevét Szondy György dolga tartja. Tátika, Somlyó, Csobánc romjait a költő regéi aranyozzák meg.

    Egyszóval valami apróság minden várral történt, de nem mindeniknek adhatunk helyet a könyvünkben, a kiválóbbakra lévén kénytelenek szorítkozni.

    Ezek közül is első helyet érdemel Érsek-Újvár, melyet 1540 táján Várday Pál, esztergomi érsek építtetett a törökök ellen, a Nyitra vize partján, Leék, Görög, Guth és Nyárhid falvak összeszögelésénél.

    Eleinte csak gúnyolódtak a prímással:

    - Papi vár. Misékkel fogják védeni.

    De később a legfontosabb hadiponttá nőtte ki magát, melyért folytonosan versenyeztek, majd a török, majd az ausztriai ház, majd a hadakozó erdélyi fejedelmek. az egész XVII. században szinte szakadatlanul folytak a harcok Érsek-Újvár kapui előtt.

    Rudolf királytól elvette a várat Bocskai István, Bocskaitól megint visszaszerezte az osztrák 1607-ben, az osztráktól újra elhódította Bethlen Gábor, amikor az őrség adta azt fel, elfogván és lefegyverezvén saját parancsnokát Koháry Pétert.

    Az osztrákok nagyon fájlalták a vár elestét s a császár Bacquoi vezért bízta meg a visszahódítással:

    - A vár a mienk legyen, – mondá a császár – akármennyi vérbe kerül is. Sőt a pénzt sem sajnálom.

    Bacquoi nagy haddal indult ellene, és két hétig ostromolta roppant erővel.

    Már ingadozott a vár, feladási hírek szivárogtak ki az ostromlottak köréből s ezer kimerülési jel mutatkozott. Bacquoi boldog volt, csak egy dolog keserítette, hogy a hódítás dicsőségét és a zsákmányt meg kell majd osztania a magyarokkal.

    Az irigység rossz tanácsadó. Előhívatta a magyar tiszteket és így szólt, ő lévén aljhatalmú:

    - Önöket hazabocsátom. Nincs szükségem a csapataikra.

    De ezzel az elhamarkodott lépésével ugyancsak megjárta, alig nehány napra ott termett ötezer hustózárjával Horváth István s megtámadta Bacquoi uramat, kinek német zsoldosai nem bírtak elegendő ellenállást kifejteni, szétszórattak, mint a polyva, magát Bacquoi-t is egy Csongrádi nevű katona lőfegyvere teríté le. Szerencsés lövés volt: nemességet és dominiumot hozott Csongrádynak.

    1663-ban török kézre került a vár s huszonkét lvig nyögte a félholdat, míg a töröktől gróf Caprara Aeneas nagy vérontás közt visszavette.

    De úgy volt megírva a csillagokban, hogy a császár sem bírhatta sokáig.

    Jött II. Rákóczi Ferenc s az ő hatalmába került a vár. Itt székelt Bercsényi Miklós sokáig, ideállítva a bástyákra a híres rézágyút, melyet az értéküket vesztett «pro libertate» garasokból öntetett, azt a feliratot komponálva rá:

Numus eram patriae, nervus belle atque moneta
Nunc libertatis vindico quia boans.

/A haza pénze valék, harc eszköze és emelője,
Most a szabadságnak dörgve vívom jogait./

    Rákóczi leveretése után az osztrák lerontotta a várat: hogy soha se lehessen többé másoké.

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 11 21 23 56 os eganivanpalmeghivo 2019SZENTKORONADELUTANOK újpogányság szalonna alap 1 VIIKerecsen Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf