Hangay Sándor: Miért kell sírni?

Nagy uraknak kenyeréből
Soha én nem ettem,
Nagy uraknak léhűtője
Soha nem is lettem.

Népem szíve dobogását
Sírtam énekszóba,
Katonákat vigasztaltam
Világégés óta.

Üres zsebbel, üres kézzel
Mentem, úgyis jöttem.
Szegény voltam, szegény vagyok,
Ma sincs nekem többem.

Csak a szívem, az lett búsabb
És a nótám halkabb.
- Ó jaj! – mért kell sírni mindig
A szegény magyarnak?

                1919