Gyóni Géza: Böjti sóhaj

Ah, március van és tavasz van,
Kopasz földön füvek fakadnak,
És kopasz fők furcsán hódolnak
A fránya szabadgondolatnak.

Arra szólít a nap sütése,
Arra a szép nők nevetése,
Hogy az alkalmat, míg tavasz van,
Senki bolondul le ne késse.

De jaj, szemek csukódjatok le,
És fülek süketüljetek
S ti vágyak, legalább is nyolc nap
Gyászolva hamun üljetek.

Mert erkölcs s haza ellen vét az,
Ki e földön meglátja aztat,
Amit elrettentő például
Molnár apát úr leragasztat.

              1912. március 31.