Keresztes Zoltán: Mint az agyagkorsó…

„…mint az agyagkorsó, melyet
összetört a népek kőszíve, mindig csak
egyazon sors érte: akár a kő hullott a
korsóra, akár a korsó esett a kőre,
mindig csak a korsó tört össze.”
                            Eszter r. III. 6.


Békességben éltünk: háborút akartunk
S hullák ezre veri a földet alattunk.

Mennyi magyar élet roskadt a halálba,
Mennyi magyar gyermek lett apátlan árva!

És mennyi magyar nő jajdult komor éjben:
Elvitték a fiam, szeretőm, a férjem!

Hogy vártuk, hogy vártuk a szent, boldog Békét,
Mint vihar után a daloló ég kékjét.

És… és végre eljött a Béke. Hozsánna!
- És mi csak loholunk új kínba, romlásba.

S míg mi egymást tépjük véres, rozsdás porban,
Mások részegülnek győzedelmi torban…

Egy nagy kártyaterem a föld mostanában,
Kocka forgásait nézzük komoly lázban.

És perdül a kocka, másnak: erre, arra,
Nekünk magyaroknak, nekünk mindig: balra.

És eshet az égből tűztenger vagy jégcsap,
Minket magyarokat egyazon sors ér csak.

Mint az agyagkorsó, mely hull kemény kőre,
Vagy a kő hull rá – a korsó törik össze.

Mindig, mindig csak a korsó törik össze:
Mindig, mindig csak mi, csak mi törünk össze.  

Ország - Világ 1919. december 21. p. 201.

szozattv


szozat a tiszta hang Hungarovox 11 15 23 56 os eganivanpalmeghivo 2019SZENTKORONADELUTANOK újpogányság szalonna alap 1 VIIKerecsen Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf