Haáz Ferenc Rezső - Siklódi Pál: A lakodalmi prémes /vagy perémes/

perémes1Cipónagyságú kalácstésztát kerek cifraszélű cserépformába tesznek: a tetejére keresztbe három ágból font tésztafonatot illesztenek; a négy körcikkbe négy rózsát. A rózsa úgy készül, hogy vékonyra sirített tésztát félig bevagdalnak, aztán kígyószerűen összecsavarják, vigyázva, hogy a bevagdalt rész felül maradjon; így sütéskor szétnyílva: rózsa alakul. Ez a prémes alja.

    Következik a prémes-ág vagy prémes virága, rendesen meghántott szilva-, meggy- vagy kőrisfából. Egy 5–7 ágú gallyat ugyanazon tésztából becsavarnak kürtös-kalácsszerűen (néhol a végére rózsát vagy madarat is formálnak) és beteszik kemencébe sülni; külön az aljat, külön az ágat. Máshol parázs felett forgatják, míg szép pirosra sül. Sülés után az aljat kiveszik a formából és keresztbe tett fonatja közepébe beleszúrják a prémes-ágat. Ezt azután feldíszítik; csörögét, kakast (pattogatott tengerit) fűznek cérnára és ezekkel a füzérekkel az ágakat összehálózzák és színes papírszalagokkal is összekötözik. Az ágak végére virágcsokrokat kötnek, a középső ág végére pedig madarat csinálnak. Azután tésztából is, amit külön sütnek, húznak az ágakra. Nádszállal átszúrt diónagyságú tésztadarabokat sütnek meg bő zsírban s ezeket az apró lyukas fánkokat fűzik fel szorosan a lehántott ágakra. A madárnak a búzában található fényes fekete borsóból tesznek szemet. A tészta tetejét – még sütés előtt – cukros tojássárgájával kenik be, hogy szép színt kapjon.

    Minden lakodalomba hívott család süt egy prémest s viszi magával a vendégségbe; amikor a násznép gyülekezik, átadják a házigazdának. Később, mikor a vőlegény viszi a menyasszonyt, a szebb prémeseket a lányok és legények viszik a vőlegény házához. Ott a lányos vőfély beköszönt, hogy elhozták a menyasszony hátralévő portékáját – melye közt első helyen állanak a prémesek –: ha elfogadják, itt hagyjuk, ha nem visszük vissza. A násznagy természetesen örömmel fogadja az ajándékokat, különösen a prémeseket s kívánja, hogy adjon az Úristen az új párnak mindég ilyen szép áldást, – hogy az asztalról soha el ne fogyjon az Isten adta kenyér, melynek jelképe most a prémes. A Nyárád mentén a kelengyét vivő ökrös fogat jármához erősítik a cifra prémes-ágat.perémes2

    Néhol a vacsora végén a násznagy átadja a prémeseket a nyuszujáknak, akik ágakként széttördelve kiosztják a vendégek között.

    A prémes eredetéről a szájhagyomány a következőket mondja: A katolicizmus idejében búzaszentelő vasárnap (– Márk-napra következő vasárnap –) készítették a hívek a prémest és kivitték a processióval a mezőre, hogy a pap a zsenge búzával egyszerre a kész termést is szentelje meg. Némelyek a megszentelt prémest megtartották és lakodalomkor az új párnak vitték ajándékba, hogy valamint a zsenge búzából Isten akaratával ily szép termés lett, az ő zsengeségük is, Isten megszentelése után, szép termést hozzon. Azzal a kívánsággal adták, hogy soha tőlük ki ne fogyjon a munkájuk által megérdemelt és Isten által megszentelt kenyér, – amit a násznagy ma is kíván. A reformációra térés után elmaradt a katolikus szentelés szokása, de a lakodalmon megmaradt a díszes prémes.

    A prémes nevét azzal magyarázzák, hogy egész díszítése hasonló az akkoriban szokásos prémes és zsinóros ruhák díszítéséhez.

    Sajnos, ma már kiveszőfélben van a prémes is, mint általában a székely lakodalmi szokások.

    Sok helyen csak a prémes alját sütik, de hiányzik a tulajdonképpeni érdekessége, a díszes ág*.

/*/ A prémes, mint az ősi tésztasütő-mód emléke is figyelemre méltó: a fára tekert tészta szabad tűz mellett forgatva sül meg. Ugyancsak lakodalmi süteményül másutt is készül hasonló módon ilyen kezdetleges tésztaféle, például Esztergom megyében.

A rajzokat Haáz Ferenc Rezső készítette      

A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának Értesítője. XXIV. évfolyam, 1932. 3 – 4. füzet.

szozattv


szozat a tiszta hang wass2019 trikolor gala 2018 cweb stefan dunapalota hunyadikonf jankocsm Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf