Hangay Sándor: Katonapoéta éneke

A nagy heros lezárul nemsokára.
Függönyt takarnak rá jövő napok.
Oltárán hamvad: könnyem és a bánat.
És minden, mit csak lelkem adhatott.

Én mindent adtam s mitse kértem érte.
Gőggel födöm be koldus-voltomat.
Szívem hoztam csak vissza a harcokból
A tépett tiszti köpönyeg alatt.

A szívemet is azért hoztam csak meg,
Mert muzsikával, hittel van tele,
S mert tudom újra könnybe-lábad itthon
Én véreim: a magyarok szeme.

Könnyet szárítni jöttem s elringatni
Mások fájdalmát, mely százszor enyém.
S legszebb bérem: ha elmerengtek olykor
Töviskoronás szívem énekén.

                         1918

szozattv


szozat a tiszta hang jankocsm archiregnum1209 szekoko1227 szentmihálynap napéjnapfor kerecsen2018 Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf