Volly István: 101 Szűz Mária ének népi gyűjtésből [I. rész]

Új összeállításunkban, az archívumban [http://www.szozat.org/szozatarh/showcat.php?catid=7] található „Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségben” és a „Regnum Marianum” sorozatunkhoz hasonlóan ismét a magyar katolikus nép évszázadok óta tartó Szűz Mária tiszteletét akarjuk reprezentálni.. Volly István összeállítása önmagáért beszél. A 101 népéneket, kottákkal együtt több részletében közöljük. A füzet előszavának egy, szerintük legfontosabb részét most alább olvashatják.

 

*

A NÉPÉNEK

Zalától–Csíkig és Bácskától–Zemplénig, faluról-falura járva tapasztalhatjuk, hogy a nép mást is énekel a vallásgyakorlatával kapcsolatosan, mint amit számára az egyházi énekeskönyvek előírnak. És amit előírnak, az iskolában, a templomban gyakorolnak, annak is egy részét következetesen másképpen éneklik, ritmizálják az élő hagyományban. Ezt a mást, ezt a másképpen énekelt, – az eddigi kiadványokban alig-alig szereplő, vagy másképpen lejegyzett dallamanyagot vesszük itt elsősorban szemügyre.

Mellőzés, sőt üldözés ellenére is ragaszkodik hozzá a nép széles tömege. Különösen az idősebbek – énekelni akarják ezt a mást is. Testi és lelki szükségletük, hogy többet énekeljenek, mint amennyi az orgonaszóval kísért templomi ének pár verse. Többre vágynak, és ez az erő élteti, őrzi és gazdagítja a népénekkincset.

A népéneklés jelentős területre kiterjed és egységes. Szinte minden faluban, megyében ugyanazokat a dallamokat, vagy azok változatait találja a gyűjtő.1 Nagy érzésbeli és lelki egység jele ez. Sőt e dallamok egy része a környező nemzetiségek ajkán is fellelhető, és a régi, testvéri kapcsolatok nyomait mutatja. Különösen a hazai tótsággal sok a közös népénekdallamunk, de Muraköz vendjei, vagy Bácska bunyevácai ajkán is fel-felcsendülnek ismerős dallamok. A románság és általában a görögkeleti világ felé való kapcsolatok Ady Endrének is feltűntek:

„Ma Máriától jönnek a szívek,
Ma Mária-kép minden durva lábnyom.
Szívemben sír a pócsi Mária
Egy őszies, emlékes délutánon…

Tegnap volt az oláh Mária-nap,
Tegnap temettem minden életrangot.
S ma jönnek meg a pócsi búcsúsok,
S ma táncolnak a kicsi, móc harangok.”
S pócsi Máriához

A népénekléstől leghangosabb tájak a búcsújáró helyek voltak a múltban és azok ma is: itt cserélődnek, népszerűsödnek a dallamok, a dallamváltozatok, – nemcsak távoli faluk, és tájak hanem más nemzetiségek között is.

A népének a vallásos szöveggel élő dallamkincs. Bartók Béla2 népdalról szóló meghatározását alkalmazva: népének mindazon dallamok összessége, mely vallásos szöveggel él, kisebb-nagyobb idő- és térbeli elterjedtségben, a nép zenei érzésének ösztönszerű kifejezője.

A miseénekek és a szentségi énekek jó része nem lép ki a templomból, nem éli ezt a másik életet: ezeket templomi énekeknek nevezzük.

Gyűjtésünk természetszerűleg elsősorban azokra a dallamokra terjed ki, amelyek gyakrabban orgonakíséret nélkül szoktak megszólalni: ezekben a népi előadásmód szabadabban érvényesül, ezek a szűkebb értelemben vett népénekek.

 

A GYŰJTÉS

A dallamgyűjtés megbízható eszköze a fonográf.3 Rögzíti az ének akár állandósult, akár pillanatnyi éltű előadásbeli sajátosságait. »A gép minden emberi fülnél, minden jelzési módszernél pontosabban tükrözi a dallam éltének legalább egy percét«. – hangsúlyozza Lajtha László – »csak ez őrzi meg a kétséget kizáróan a népi előadásmód szavakkal és hangjegyekkel megfoghatatlan jellegzetességét, finomságait és szépségeit.«4 Fonográf nélkül némelyik dallam megfogása szinte lehetetlen volna, mert az énekes nem ismétli pontosan, változtat a dallamon, a tempón. A fonográfba viszont elég az egyszeri eléneklés és kész a felvétel. Nyomban visszajátszható. (Sokan megkönnyezik saját hangjukat, hiszen soha vissza nem térő élményük!). Többszöri leadással a legaprólékosabban megfigyelhetők a ritmus, a díszítőhangok, a csúszások, sőt a kényes rész lassabban is hangoztatható és tetszés szerinti ismétléskor mindig ugyanúgy hallható.

A legtökéletesebb megoldás természetesen a hangosfilm volna, mely az énekes apró, de jellemző mozdulatait, sőt viseletét, és a környezetét, a tájat is megörökítené.

Vikár Béla vett fel először fonográffal vallásos szövegű népénekeket az 1890-es években.5 Kodály Zoltán erdélyi és nagyszalontai (1912 – 14) gyűjtéséből közölt 14 – 15 vallásos éneket.6 Bartók Béla tudomásunk szerint következetesen kerülte a vallásos szövegű népénekek felvételét.7 Lajtha László az 1930-as évektől kezdve vallásos szövegű dallamot is többet felvett. (Szentegyházasfalu).8 A Felvidéken Manga János,9 Dincsér Oszkár10 és Vargyas Lajos11, Baranyában Berze Nagy János,12 Dunántúl Kerényi György,13 Erdélyben és Moldvában Domokos Pál Péter,14 Balla Péter, Veres Sándor15 gyűjtött. Újabban Kolossa Tibor és Víg Rudolf gyűjt.16 Az eddig közölt és a Néprajzi Múzeumban leltározott egész anyag kb. 100 dallam (a közel 20.000 népdalnak csak 0,5%-a!) Helyszíni lejegyzéseket többen végeztek: Orosz István, Papp Géza, Péczely Attila.17

A Néprajzi Múzeum és a Magyar Rádió kemény hanglemezre vett fel peregi, vitnyédi (Volly), szentegyházasfalusi (Lajtha) és moldvai (Domokos Pál Péter) gyűjtésű adventi, karácsonyi, böjti, halottas, és Mária-énekeket. Összesen kb. 30 dallamot.18

A saját gyűjtésünk kb. 140 fonográfhengeren19 mintegy félezer dallam, és kb. háromannyi helyszíni lejegyzés (1930-től).

Gyűjtöttünk a következő megyékben, helységekben (zárójelben a fonográfhengerek száma, egy hengeren 4 – 6 dallam).

Bács-Bodrog: Baja (2), Bajmok (magyar-bunyevác), Doroszló, Józseffalva-bukovinai telepesek (1) – Baranya: Kiskőszeg, Püspökbogárdi. – Bars: Nagyhind (1) – Borsod: Mezőkövesd (6) –Csík: Csíkmenaság, Csíkpálfalva, Csíkszentlélek, Csíkszenttamás – Esztergom: Esztergom-Szentgyörgyváros (2), Cigánytelep (1) – Fejér: Iszkaszentgyörgy (1), Iváncsa (2), Ráckeresztúr (6), Szabadbattyán (5), Székesfehérvár (6), Tárnok (2 tót), Úrhida (4) – Hajdú: Hajdúszoboszló (1), Debrecen (1) – Heves: Felsőtárkány (2) – Kolozs: Kide (3) – Nógrád: Nógrádbercel (2), Rimóc (5) – Pest: Bugyi (3), Csömör (magyar, tót), Galgahévíz (10), Homoknégy, Homokszentlőrinc, Kecskemét (1), Kunszentmiklós (2), Pereg (12), Szada (11), Szigetmonostor (3), Tahitótfalu (4), Tura (10), Valkó (4), Vácszentlászló (1), Verseg (3) – Somogy: Balatoncsehi, Buzsák (5), Fonyód (3), Öreglak, Somogyváros (3) – Sopron: Szany (2), Vitnyéd (7) – Tolna: Báta (7) – Vas: Ivánc (4), Petőmihályfa, Rábagyarmat, Vascsehi (4) – Veszprém: Aszófő (11), Tihany – Zala: Galambok (3), Gyenesdiás (1), Perlak (muraközi vendek), Vonyarcvashegy (1), Zalamerenye (4) – Zemplén: Tokaj (2).

Összesen 61 helységben gyűjtöttünk vallásos népénekeket: ez Magyarország kb. 3000 helységének 2%-a. Viszont világi népdalgyűjtés folyt Nagy-Magyarország kb. 12.000 helységének mintegy 4 %-ában, kb. 500 faluban járt népdalgyűjtő. (Kerényi György adata, 1943).  

 

/1/ „Az egymáshoz rendkívül hasonló dallamok nagy tömege éppen a legdöntőbb kritériuma annak, hogy kialakult parasztzenestílussal, tehát szűkebb értelemben vett parasztzenével van dolgunk”. Bartók Béla: A magyar népdal, 1923. X–XI. old.

/2/ Bartók Béla: A magyar népdal, 1924. V. old.

/3/ Edison találmánya (1877) Az egykorú gyártmányokat használjuk még ma is, hengereket pedig német gyárak gyártottak. Ma hiány mutatkozik.

/4/ Az 1930. évi népzenei gyűjtések. Eth.-Népélet, 1931.

/5/ Néprajzi Múzeum fonográf gyűjtemény leltára szerint megyénként: Zala 1, Nyitra 3, Heves 1, Csanád 7, Udvarhely 3+34 számú szombatos dallam felvéte.

/6/ Szendrey – Kodály: Nagyszombati gyűjtések, 1924., Cecília Naptár, 1942. a fonográfleltárban Nógrád 4 számú dallam.

/7/ Szóbeli közlése, a fonográfleltár is megerősíti ezt.

/8/ Szolnokdoboka 3, Udvarhely 3, Maros-Torda 1, Pest 6 számú dallam.

/9/ Ünnepi népszokások a Nyitra megyei Menyhén, 1942. Saját birtokában. Lédec 2, Guta 10, Pásztó 15 fon. hengeren kb. 100 dallam és kb. 200 helyszíni lejegyzés.

/10/ Hont 1, Nógrád 3, Borsod 1 dallam.

/11/ Áj falu zenei élete, 1941.

/12/ Baranyai magyar néphagyományok, 1940.

/13/ Madárka, 7., 12. sz. Győr 1 dallam.

/14/ Moldvai magyarság, 1931. Moldva 10 dallam.

/15/ Moldva 9 illetve 3 dallam.

/16/ Koldusoktól 13 illetve 5 dallam.

/17/ Magyar Kórus, 1937. 1308.

/18/ Pátria hanglemezek, 1938 – 42. Tanulmányozásra alkalmasak, hozzáférhetők!

/19/ Részben a Néprajzi Múzeumban, részben a gyűjtőknél

*

 

Bíborpiros szép rózsa

oktvolly1

 

1. Bíboros szép rózsa nyílik a Golgotán,
Ott áll a fájdalmas Szűz, árva liliomszál.
Nézi, hogy szent Fia szenved a keresztfán.
Óh légy velem, el ne hagyj fájdalmas Szűzanyám!

2. Nagy fájdalmak közt néz fel a szent keresztfára,
Látja, hogy ott haldoklik szerelmes Fia,
Kínok tengerében elhagyottan áll,
Óh, el ne hagyj, légy velem, fájdalmas Szűzanyám!

3. Nagy jajszóval fölkiált: Mennyei angyalok,
Fiam kínos halálán ti is zokogjatok!
Megsebzett szívére kínok tengere száll,
Óh, el ne hagyj, légy velem, fájdalmas Szűzanyám!

4. Szent János és Magdolna karjaira dűlve
Végtelen fájdalom köt föltekint az égre.
Szent fiam már meghalt, árvaság maradtam!
Óh, el ne hagyj, légy velem, fájdalmas Szűzanyám!

5. Végtelen nagy bánatok szent szívét szaggatják,
Midőn a keresztfáról levették szent Fiát,
Szűz ölébe vette, szent sebét csókolván.
Óh, el ne hagyj, légy velem, fájdalmas Szűzanyám!

6. Kálvária hegyének kinyílott virága,
Te légy az én örömöm, éltem boldogsága.
Ha mindenki elhagy halálom óráján,
Te mindenkor légy velem, fájdalmas Szűzanyám!

Volly István gyűjtése

 

 

Elment Szűz Mária Jézus után

oktvolly2

 

1. Elment Szűz Mária Jézus után,
Hogy majd fölkeresi a Golgotán.
Üdvözlégy, áldott légy szent Keresztfa,
Elbágyadt Jézusom szenved rajta.

2. Jertek szent angyalok, felkeresni,
Szent fiam halálán keseregni.
Zengjétek: üdvözlégy szent keresztfa,
Elbágyadt Jézusom szenved rajta.

3. Itten siránkozom keresztednél,
Szerelmes szülöttem, szent testénél.
Zengjétek: üdvözlégy szent keresztfa,
Ártatlan gilicém meghalt rajta.

4. Jertek hát csillagok, felkeresni,
Hegyek és kősziklák repedezni!
Üdvözlégy, áldott légy szent keresztfa,
Elbágyadt Jézusom szenved rajta.

5. Jöjj el szent Magdolna, bátoríts meg,
Fiam keresztjénél itt halok meg.
Üdvözlégy, áldott légy szent keresztfa,
Ártatlan gerlicém meghalt rajta.

6. Jertek ó, bűnösök, felkeresni,
Szegény özvegy s árvák velem sírni!
Zengjétek: üdvözlégy szent keresztfa,
Mert Isten báránya meghalt rajta.

7. Jertek szent asszonyok felkeresni,
Szent fiam testére gyolcsot húzni.
Zengjétek: üdvözlégy szent keresztfa,
Mert Isten báránya meghalt rajta.

8. Dicséret, dicsőség a Jézusnak,
Keresztfán kínlódó szent fiamnak!
Üdvözlégy, áldott légy szent keresztfa,
Mert Isten báránya meghalt rajta.

Volly István gyűjtése

 

Óh, egek sírjatok

oktvolly3


1. Óh, egek sírjatok, kősziklák nyíljatok,
Siralmim lássátok, kínjaim szánjátok,
Nékem Máriának, szomorú anyának.
Mint szegény árvának.

2. Jézus: Mit sírsz, édesanyám, oly sűrű könnyekkel,
Miért sóhajtozol fölemelt kezekkel?
Szívem megsértette, mélyen átalverte
Siralmidnak tőre.

3. Mária: Óh, szeretett fiam, nagy az, mért jajgatok,
Keserűségemtől szívemben ájulok,
Mivel hogy örömem te voltál, mindenem,
S most elszakadsz tőlem.

4. Jézus: Ne sírj édesanyám, bár ha elhagylak is,
De nagy gondom lesz rád mindenkoron úgy is,
Szívemben hordozlak, kedvemben tartalak,
És megvigasztallak.

5. Mária: Ámbár fenntartasz is, Jézusom, szívedben,
De mégis mit tegyek keserűségemben?…
Mivel nem láthatlak, velem nem tarthatlak,
Tőlem elszakasztnak.

6. Jézus: Atyám akartját be kell teljesítnem,
Amit reám bízott, azt végbe kell vinnem,
Ámbár sérelmesen, igen keservesen
Essék ez szívedben.

7. Mária: Mivel immár látom, hogy elválsz éntőlem,
Mint lesz dolgod tovább, óh, édes szülöttem?
Mondd meg, hogy érthessem, szívembe véshessem,
El ne titkold tőlem.

8. Jézus: Mint latort, megfogván, utcákon hordoznak,
Iszonyú kínzásra hóhéroknak adnak,
Tövissel sértenek, igen megvesszőznek,
Keresztre feszítnek.

9. Mária: Most jut már eszembe Simeon mondása,
Be is telik rajtam ő prófétálása,
Hogy szívem kín éri, hegyes tőr átveri,
Keményen megsérti.

10. Jézus: Vigasztalódjál meg, mert én harmadnapra
Épen feltámadok szemeid láttára,
Azután ment leszek, semmit sem szenvedek,
Veled örvendezek.

11. Mária: Kérlek mindazáltal, téged, szülöttemet,
Ne vesd meg anyai szíves kérésemet,
Tartsd meg te magadat, küldd el angyalodat,
Vagy gondolj más módon.  

12. Jézus: Meglehetne ugyan ez sokféleképpen,
Mert minden hatalom van Atyám kezében.
De mint a próféták rólam megjósolták, –
Ezt még nem másolják.

13. Mária: Óh, mely nehéz lészen ártatlan szívednek,
Mely kínos gyötrelem a te szent testednek
A hóhérok keze, kínzó sok eszköze
És kegyetlenésge.

14. Jézus: Ám de a szeretet meggyőzi ezeket,
Édessé változtat minden keserveket,
Kínok közt örvendez, fájdalmat nem érez,
Halált is meggyőz ez!

15. Mária: Tisztességes halált válassz hát magadnak,
Ne vedd keresztfáját a gonosz latornak,
Nem illik, hogy ontsák, száraz földnek adják
Szent véred, s tapodják.

16. Jézus: Mózes a pusztában keresztfát támasztott,
És az ő népének részkígyót mutatott,
Ez engem példázván a magas keresztfán:
Azt választom tehát.

17. Mária: Fájdalmas szívemért, mellyel úgy szeretlek,
Két szűz emlőimért, mikkel neveltelek,
Ne vesd meg kérésem, halld esedezésem,
Nézd sok könnyezésem!

18. Jézus: Engedelmes voltam, te akaratodnak,
Szavad megfogadtam, mint édesanyámnak,
Ah, de most nem lehet, fiad nem követhet,
Atyám mást végezett.

19. Mária: Tehát vedd el akkor érzékenységemet,
Szeretetedben úgy meríts el engemet,
Mert megreped szívem, el nem viselhetem,
Mint szenved gyermekem.

20. Jézus: Érzékenység nélkül, ha akkor hagynálak,
Hév szeretetemmel úgy elragadnálak,
Vajon ki siratna, akkor ki szánhatna,
És vigasztalhatna?…

21. Mária: Kedves tanítványid, kik mindig szerettek,
Végső órádon is hozzád hívek lesznek,
És akik ismernek, óh, ártatlan lélek,
Mind szánóid lesznek.

22. Jézus: Nem lesz akkor senki, csak magam maradok,
Tőled is immáron Szűzanyám, elválok,
Elvégeztem tehát szenvedésem útját,
Atyám akaratát.

23. Mária: Legyen tehát amit szent Atyád végezett,
De adj erőt fiam, add rám kegyelmedet,
Melletted maradok, el sem is szaladok,
Bár veled meghalok.

24. Jézus: Isten hozzád anyám, bízlak szent Atyámra,
És testamentomban hagylak szent Jánosra,
Már bűnös Ádámért, annak váltságáért
Megyek fizetni bért.

25. Ádám: Én nyomorult bűnös, Ádám, mit szót hallék,
Hogy arra szívemben én úgy megindulék?!
Kinek kell vétkemért, egy engedetlenért
Fizetni súlyos bért?

26. Jézus: Énnekem, Jézusnak, nem kénytelenségből,
Hanem hozzád való nagy kegyességemből,
Mert igen szeretlek, haláltól féltelek,
S attól most megmentlek.

27. Ádám: Óh, mely csodadolog, én bűnös, vétettem,
Mégis Jézus kíván szenvedni helyettem,
Ezt egek lássátok, Nap, Hold csodáljátok,
S Jézust imádjátok!

28. Mi bűnösök: Ádámnak vétkében mindnyájan résztvettünk,
Akik testiképpen őtőle születtünk.
Így hát a keresztet értünk is viselted,
Óh, égi szeretet!

29. Óh kegyes megváltónk, szent véred hullása
Legyen a mi bűnös lelkünk megújulása.
Add, hogy megtérjenek, kik szent keresztednek
Híveivé lettek.

30. Foglald el szívünket szent szereteteddel,
Éleszd lelkeinket drága véreddel,
Rejts el sebeidben, tarts meg kegyelmedben
És üdvözíts. Ámen.

Gyűjtötte Volly István

 

Óh, én elhagyatott, fájdalmas…

oktvolly4


1. Óh, én elhagyatott
Fájdalmas Szűzanya,
Kinek szívét járja
Hét hegyes tőr nyila.

2. Jaj, mert szent Fiamat
Látom a Golgotán,
Szörnyű kínok között
Szenved a keresztfán.

3. Sírjatok bűnösök,
Sírjatok olajfák,
Getszemáni kertben
Vért nyílnak a rózsák.

4. Ártatlan szent Fiam
Vérével öntözte,
Midőn harminchárom
Hóhér megkötözte.

5. Sírjatok angyalok,
Ott fenn az egekben,
Mert a kezemben függ
Világ teremtője.

6. Nap, Hold és csillagok
Ti is gyászoljatok,
Most haldoklik Jézus,
Teremtő uratok.

Gyűjtötte Volly István

 

Óh, én gyászbaborult, szerencsétlen anya

oktvolly5

 

1. Óh, én gyászbaborult, szerencsétlen anya,
Kinek a hegyes tőr szívét általjárta.
Jaj, mert szent Fiamat a keresztfán látom,
Megölelném, óh, de levenni nem tudom.

2. Reszketnek tagjaim, mindjárt leroskadok,
Ártatlan bárányom, éretted meghalok,
Óh, drága keresztfa, hajolj le a földre,
Kedves szülöttemet add vissza ölembe.

3. Óh, mert a szívemnek ketté kell repedni,
Hogyha meg nem tudlak szent Fiam ölelni,
Szállj le a keresztről Szűzanyád ölébe,
Had rakjam csókjaim drága sebeidre.

4. Sírjatok angyalok ott fent a mennyekbe,
Mert halva fekszik a világ temetője,
Nap, Hold és csillagok, ti is gyászoljatok,
Ti minden állatok velem bánkódjatok.

5. Zokogjatok ti is, bűnös emberek,
Akik szent Fiamat most is feszítitek.
Óh, mivel sértett meg, hogy őt nem szánjátok,
Sok jótéteményit ezzel háláljátok?!

6. Így fizettek neki nagy szeretetéért,
Melyet mennyből hozott lelketek üdvéért,
Hogy még most is a bűnt-bűnre halmozzátok,
Gonosz életeket meg nem jobbítjátok.

7. Siessetek ide, óh, bűnös  emberek,
A szent keresztfára sírva tekintsetek.
Nézzétek, szent Fiam karjait kitárja,
Ha megtértek, nektek ölelésre nyújtja.

8. Térdre hullva kérünk, szerelmes Jézusunk,
Bocsásd meg bűnünket, könyörülj mirajtunk.
Fogadjuk Jézusunk, hogy többé nem bántunk,
Szívvel és lélekkel tégedet imádunk.

9. Vigasztald meg a mi bánatos szívünket,
Ne hagyd el, óh Jézus, bűnös gyermekidet.
Óh, mert ha te elhagysz, örökre elveszünk,
Őt mély sebeidért irgalmazz minekünk.

10. Árvák és özvegyek kegyes szószólója,
Szólj értünk Jézusnál, fájdalmas Szűzanya.
Anyai karokkal ölelj át bennünket,
Amint megölelted drága szülöttedet.

11. Nagy dicsőség legyen szép Szűz Máriának,
Mennybéli nagy Isten egyszülött Fiának,
Békesség a földön szelíd embereknek,
Kiknek szívében él magva a szent hitnek.

Gyűjtötte Volly István

 

folytatjuk

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf