Zas [Szász] Lórántra emlékezve

zasmexi2011. július 8-án, életének 73. évében hunyt el Szász (Zas) Lóránt költő *1938. március 9. – †2011. július 8., 1956-os szabadságharcos, az amerikai emigrációban kényszerült költők egyik utolsó képviselője, aki az 1956 októberi forradalom napjaiban alakult Biatorbágyi ifjúsági szervezet vezetője volt. Szász Lóránt végső búcsúztatása 2011.augusztus 5-én 11 óra 15 perckor Budapesten a Farkasréti temetőben volt.
Szász Lóránt, az 1956 októberi nemzeti bizottság tagja, nemzetőr, a forradalom napjaiban alakult biai ifjúsági szervezet vezetője volt. A Pest Megyei Bíróság egy évi börtönbüntetésre ítélte, amit a Legfelsőbb Bíróság háromévi próbaidőre fölfüggesztett, miközben 1957. szeptember 9-től-1958. február 14-ig előzetes letartóztatásban volt. Szabadulása után előbb segédmunkásként, majd villanyszerelőként dolgozott. A Bicskei Gimnáziumban letett érettségi vizsgája után a Budapesti Orvosi Egyetemre pályázott, de a családi hátterét [megbecsülésnek és tiszteletnek örvendő, helyben praktizáló orvos édesapja dacára] a felvételi bizottság nem tartotta megfelelőnek. Ezért az emigráció mellett döntött, 1967-ben előbb Olaszországba került imádott feleségével a Hartdégen Erzsébettel [Csöre], majd 1968-ban pedig az USA-ba költözött. Az UCLA-n Kaliforniában 1972-ben elektromérnöki diplomát szerzett, később meghívást kapott az amerikai űrkutatási programba, Houstonba. Az 1980-as évektől üzletemberként tevékenykedett[ebből a korszakáról különböző zavaros históriák láttak napvilágot], majd gazdasági tanácsadóként lett ismert személyiség. Az ’56-os Világszövetség alapító tagja, az 1956-os Emlékérem kitüntetettje. Kaliforniában, Thousand Oaks[Ezer Tölgy] városban élt, idősebb korára az arizoniai Sun City-ben költözött, illetve sokat tartózkodott mexikói farmján is. Az Egyesült Államok Kongresszusa kétszer tüntette ki. Nemcsak költőként aktív, 1973-74-ben a Napnyugat szerkesztője, 1994-től a Magyarok Vasárnapja című lap főszerkesztője. Baráti körébe tartozott a szintén amerikai emigrációban élő Fáy Ferenc, Flórián Tibor, Kannás Alajos, Tűz Tamás és még sokan mások, a száműzetésben élő Wass Albert 1980-ban ismerkedett meg Zas Lóránttal, új verseskötete, a „Jézus- kiáltó” bemutatóján. A költemények annyira megragadták a nagy erdélyi írót, hogy Wass haláláig szóló barátságot kötöttek egymással. Wass Albert irodalmi hagyatékának sokat vitatott örököse[megvette] volt, amelyek Magyarországon a Kráter Kiadó gondozásában, néhai Turcsány Péter költő, kiadóvezető irányításával jelentek meg. Zas két prózai művet és számos verseskötetet adott ki. Több versét megzenésítették, legtöbbet Dinnyés József daltulajdonos. A halála előtti években egyre inkább a szélsőjobboldalhoz tartozónak tekintette magát, számos palesztinbarát, az agresszor Izrael ellenes és „árja” verset írt.
Utolsó verseskötetéről, „Kitörölhetetlen”, válogatott versek, itt olvashat recenziót: http://www.szozat.org/szozatarh/showpage.php?pid=906  Az alábbi versét félévvel a halála előtt küldte el nekem.

A NYIRSÉG HOMOKJÁN

A Nyirség homokján mendegél
egy batyúját hátán hordó vén legény,
ruhája rongyos, sapka nincs fején,
nagyon szegény.
Pénzét a tőzsde nyelte el,
házát az árviz. Nem felel.
A kérdezőnek mondja : felejtse el !
Talán még áttelel.
Két ezrest markába nyomok,
hideg már ott is a homok.
Szelek, kavicsok, jóborok,
áldozni mikortól fogok ?
 
-- Napváros, 2011. jan. 23. –

                                                                                                                                      – cspb –

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 09 20 Sinka István megemlékezés szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf