Kökényesdi Ferenc: Éjfél után hármat ütött az óra
Éjfél után hármat ütött az óra,
Magyarország feltekintett a holdra.
Ottan látta Trianon zsarnokságát,
Hogyan tette tönkre ezt a szép hazát.
Elszedte a magyarok fegyverét,
Így verte bilincsbe mind a két kezét.
De a bilincs nincsen megerősítve,
Majd leesik az a kezéről a földre.
Ezeréves a magyarok hazája!
Mit keres itt a zsarnokok bandája?
Takarodjon innen a hazájába!
Mi köze van neki Magyarországba?
Majd felsüt még a szép napnak sugára,
Talpra áll még a magyarok hazája.
Trianonban megfújják a trombitát,
De azt még az egek is meghallgatják,
Összegyűl az egész világ vezére,
Így tudják meg, Trianon mit vitt végre.
Trianonban megszólal a nagyharang,
Meghúzza azt három hófehér galamb,
Mind a három jelentést visz az égbe,
Ott is tudják, Trianon mit vitt végre.
Mert ezt még a jó Isten is úgy látja:
Kiderül a magyarok igazsága!
Kiderül a magyarok igazsága!
Virágot szórjon az ég útjára.
Szórjon az ég virágot az útjára!
Szálljon rája az egek koronája.
Szálljon rája az egek koronája!
Áldott legyen a magyarok hazája!
1928
A Budapesti Hírlap 1928. szeptember 18-i számában megjelent költemény szerzője egyszerű pásztorember, aki 65 évesen, a zöld gyepen vetette papírra alkotását.
A debreceni közcsorda pásztora 42 évig 15 gazda teheneit vigyázta a Tégláskert legelőjén.
Évekkel korábban meghalt a felesége, és a nagy veszteség hozta elő rejtett képességét.
A szerzői jog tekintetében is érzékkel és érzékenységgel bírt: kéziratát a „Tilos az utánzás!” figyelmeztetéssel zárta. [V.F.]