Volly István: [Kis balladajáték] „Barna kislány megy a kútra”

A leányok körbeállnak és kezdik a dalt. (Szűk színen a kört félkör helyettesíti.)
„Barna kislány” és „Gavallér” belép a körbe és megjátssza a dalt. A leány vizet merít, a „gavallér” inni kér, öleli a lány vállát – sorban, ahogy a dal mondja:

    Barna kislány megy a kútra, korsó van a karján.
    Utána egy gavallér, aranyos paripán.
    Állj meg, állj meg, te kislány, adj egy ital vizet,
    Megitatom a lovamat s téged megölellek.

Gavallér (int, a vízivás mozdulatát mutatja, s ölel).
Barna kislány (visszalöki az ölelő kart, haragosan dalol):

    Engem bizony ne ölelj, nem vagyok én dáma,
    Én vagyok az anyámnak legkedvesebb lánya.

Gavallér (tiszteleg, s büszkén):

    Ha te vagy az anyádnak legkedvesebb lánya,
    Én meg vagyok a hazának első katonája.

Barna kislány (vállat újra ölelnék, de ő újra ellöki a kart. A dallam ismétlésére énekli):

    Menjen tőlem az úrfi, velem ne cicázzon,
    Mert ha engem megharagít, rögtön nyakonvágom!

Barna kislány nyalkonlegyinti a Gavallért. A következő játékban a Barna kislány és a Gavallér más lesz, rendesen az, akit a Barna kislány még meglegyint.
Befejezésül párokra bomlik a kör s a párok nyújtott karral, hátradőlt testtel, összeérő lábhegyekkel, topogva, mind sebesebben forognak. A szoknya kivágódik. Ritmikusan mondják:

    Húzzad, húzzad magadat,
    Én is húzom magamat!
    Szél fújja pántlikámat,
    Eső veri kalapomat,
    Ki fogja ki hamarább a szalagomat?
                         Csücs!

Lekucorognak, a szoknya szétterül a földön.

Csíkszenttamás, 1942. Volly István gyűjtése. Iskolaudvaron játsszák, főképp tavaszidőben. A „Gavallér” is rendszerint leány! A dallam változó. Nem a mai, hanem egy régebbi, alföldi változatát vettük. Szél: így ejtendő: Szé-él…


kotta

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 10 11 TriaNON harangja EST attila1017 szentmihálynap napéjnapfor Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf