Dr. Baranyai József: A komáromi magyar színészet története 1811-1941. [IV. rész]

    Kocsisovszkyéknak elég jól ment Komáromban, még a Nőegylet javára is tartottak előadást. A társulat gyakrabban szereplő tagjai: Bokody, Tihanyi, Budai Nelly, Gyulainé, Pesthy. A szezon augusztus 7-től szeptember 26-ig tartott.

    Ez évben még egy társulat próbálkozott Komáromban: Keleti László énekes, népszínmű, vígjáték társulata. Az év végén jöttek, a Nérey-teremben játszottak, de sajnos, nem nagy erkölcsi és anyagi sikerrel. Felvonásközökben »Hátszegvidéki csörgős román táncot« mutatott be Egry Kálmán, aki ezzel – a színlap szerint – Debrecenben hatalmas sikert ért el. A búcsúelőadást hirdető színlapon Keleti igazgató panaszolja, hogy a közön nem támogatta őket, kéri, hogy legalább a búcsúelőadást nézzék meg tömegesen. Arról már nincs értesülésünk, hogy szót fogadott-e a komáromi közönség.

    Kocsisovszkyék 1871. augusztus havában újra itt vannak. A zenés darabokat a helybeli katonazenekar kíséri Seifert Antal karmester vezetésével. Ez az első eset, hogy Komáromban a magyar színészetet katonazenekar támogatja. A műsoruk igen változatos. A társulat olyan nagy pártolás mellett játszott, hogy augusztus 30-án az igazgató új bérletet nyitott. Szeptember 24-én szomorú kötelességet teljesít a társulat: átmegy Győrbe, a színigazgató, Kocsisovszky temetésére. Itt jegyezzük meg, hogy Kocsisovszky a szabadságharc alatt otthagyta a színi pályát, honvédnek állott be és századosi rangig vitte. Később visszatért első szerelméhez, a színpadhoz. A harctéren szerzett betegség csírája megőrölte életét. Olyan kedvelt, népszerű ember volt, hogy temetésén több mint négyezer ember vett részt. Halála előtt azt kívánta, hogy a társulat maradjon meg és azt Lászi Vilmos vezesse. Lászi színigazgatása alatt 1872-ben el is jön a társulat Komáromba. A szezont húsvét hétfőjén kezdték a Nérey-teremben. E terem tűzveszélyes volta miatt Vörös Benő ügyvéd egy tűzoltókészüléket állított a színpadra. Sok népszínművet adtak és három Shakespeare darabot is. A társulat kedvencei voltak: a Lászi-pár, Siposné, Dézsi, Kendi, Tihanyi, Gárdonyi. A közönség pártfogása egyre nő. Nyári szezont is tartanak, amelyszeptember végén fejeződik be. A bérletből magából 500 forint volt a tiszta haszon. Vendégszerepet Komáromban az elhunyt igazgató leány: Molnárné, született Kocsisovszky Borbála és Molnár György, a jeles színész. A társulat legnagyobb megelégedéssel távozik Komáromból.

    Természetesen a régebbi idők szokásához híven a színikritikában mindenkit uraztak és asszonyságoztak, a súgót, a színlaposztót. 1871-ben megjelent és még abban az évben megszűnt Komáromi Lapok egyik színházi kritikában többek között azt írja: »Sajnos, hogy a színházterem kevés látogatót tisztelhetett!«. A Kocsisovszky társulatnál szereplő Nagy Júliáról azt írja egyszer a kritikus: »Oly szép kertészleány volt, mintha csak ápolt virágai közt nőtt volna fel«.

    1871-ben szintén divatba jött, hogy a színielőadásokat egyéb fölléptekkel tarkítják. Így Nagy Jakab tilinkóművész és Hunyadi ostorművész léptek föl felvonásközökben. Az ostorművész valószínűleg karikás ostorral pattogtatott a színpadon, bár a színpad elég kicsiny volt.

    Nagy Jakab tilinkóművészről azt írja a helyi sajtó, hogy Komárom város szülöttje és hogy művészkörutat tesz Magyarországon, különben pedig Schweizben lakik állandóan.

    Ugyanebben az évben azt írják egyik színészről, hogy művész, de ha örömét akarja kifejezni, azt olyan visító hangon adja elő, hogy a közönség befogja fülét.

    Régi komáromiaktól azt hallottam, hogy Krecsányi társulata is szerepelt Komáromban, sajnos azonban se régi színlapot, se egykori újságcikket nem találtam erre vonatkozólag.

    A Lászi Vilmos vezetése alatt működő Kocsisovszky színtársulat többször ellátogat még Komáromba. 1875-ben is folyamodik a városhoz, hogy a sétatéri arénában előadásokat tarthasson. Lászi azonban kérelmével elkésett, mert előzőleg már Szuper Károly igazgató kapta meg az engedélyt, aki április 15-én el is kezdte előadásait »A falu rosszá«-val. A közönség kedvencei voltak: Krecsányi Flóra, Erdősné, Ligeti, Ujvári.

    1876. júniusában Aradi Gerő színtársulata játszik az arénában. Két hónapig tartott az évad. Aradiné, Tímárné, Hegedűsné, Kovács, Némethy, Ujfalusi Gizella, Toldy, Némegthy Kornélia, Gerő, Rajz, Veszprémy, Gálosi, Znojencskyné, Hegedűs voltak a nevesebb tagok. Karmester Znojenszky volt.

    A közben szintén Komáromba jött német színészet miatt Aradiéknak olyan rosszul ment, hogy az előadásokat abbahagyják, a nemezis azonban a német színészetet is eléri, a közönség közönyét ők is érzik, és hamarosan elmennek innét. Ekkor Aradi társulata folytatja előadásait, hogy a hirdetett bérleteket lejátsszák. A szezon végén Hollósy Károly gyermekelőadást tart az arénában, amelynek igen nagy a sikere, de a Komárom című lapban a kritikus igen leszólja az efféle gyermekelőadásokat. Aradiék műsorán sok a népszínmű, operettekkel is megpróbálkoznak, de ezeket az előadásokat a kritika nagyon gyengének mondja.

    1876. július 17-én kezdi meg előadásait a sétatéri nyári színkörben Mansberger Jakab győri színtársulata Tóth Ere Toloncával. Hunyady Margit, Berkiné, Beődy, Lángh Etel, Vinczéné, Mikei, Berényi, Bényainé, Márkus Anna, Mikeiné, Zajonghy, Parraghy, Ujvári, Beődyné, Alszeghy Ilona a társulat főbb szereplői. Sok népszínmű szerepel műsorukon, operettet is adnak zongorakísérettel és a kritika eléggé dicséri előadásaikat. Szemrehányást tesz a kritika a katonaságnak, hogy amíg a német előadásokat katonazenekar kíséri, a magyar színigazgató ezt nem tudja kivinni. Egy operett előadást végignézett János főherceg, a későbbi tragikus végű Orth János, aki éveken keresztül Komáromban állomásozott és a komáromiaknak kedvence volt. Érdekes, hogy a kritikus többször figyelmezteti a szereplőket, hogy a közönséggel a színpadról való beszélgetést hagyják abba. Azt is szóvá teszi, hogy a karzat gyakran zajong és a nézőtérre beengedett kutyák marakodása nem egyszer a legszebb jeleneteket teszi tönkre. »Hát miért jár a színházba a rendőrkapitány, hogy ilyesmik is megtörténnek?« – kérdi a kritikus.

    Bíró Sándor színigazgató társulata 1878. február 7-én kezdi meg előadásait a Nérey féle teremben, Sardou Viktor »Jó barátok« című vígjátékával. Bágyoni Szabó Ödön, Szakáll, Bíró, Halász, Rónay Karolin, Szakállné, Kovácsné, Bezsenyiné voltak a főbb szereplők.

    Ebben a szezonban adták: »A két komáromi bakter«című énekes játékot, de a szerzőjét nem jelzik, valószínűleg egy meglévő darabot fejeltek meg komáromi ízlés szerint. A társulat március 24-én búcsúzott el a komáromiaktól az »Angyal Bandi« című népszínművel. A műsoruk elég változatos volt. Egyszer a tűzoltóság javára is játszottak, de olyan csekély érdeklődéssel, hogy csak az inspekciós tűzoltók jelentek meg.

    Balogh György színigazgató 1878. júliusában négy előadásra jön Komáromba a Budapesti Nemzeti Színház művésznője, Szathmáryné Laczkóczy asszony vendégszereplésével. Sajnos, nem sikerült a vendégszereplés, mert a közönség távol maradt a színháztól.

    Beődy Gábor győri színikerületi igazgató társulata a pozsonyi fényes eredményű szereplése után Komáromba jön és 1879. július havában megkezdi előadásait az újonnan épített arénában. A társulat nevezetesebb tagjai: Kissné Árpási Kató, Mikei, Beődyné, Dezséry, Nikó Lina, Folinusz, Gerő Lina, Boros, Berkyné, Folinuszné, Adami Piroska, Kiss Ferkó, Somló Sándor, Kissné, Alszeghy Ilona. A társulat fölszerelése, ruha- és díszlettára kifogástalan, az előadások jók, mégis a közönség közönye megöli a szezont. A helyi lap, a Komárom, szemére veti a közönségnek, hogy volt rá eset, hogy német társulatot támogatott és most egy kiváló magyar társulat kénytelen innét tovább vándorolni. A társulat műsora is kifogástalan volt, de a komáromiak közönyét nem törte meg.

    A következő évben, 1880. júniusában, Beődy Gábor színigazgató az előző év csalódásai után újra megkezdi előadásait Komáromban. A társulat pár új taggal bővült. Hiába minden, a 8 hétig tartó szereplés ismét eredménytelen volt. A társulat a kitűnő előadások dacára csalódottan hagyta itt a közönyös Komáromot. Egy ízben a Renz cirkusz zenebohócai, egyszer pedig két légtornász három öl magas trapézon telt házat vonzottak ugyan, de az anyagiakon nem sokat segített.

    1881. júliusában megint Beődy színigazgató kopogtat be hozzánk. Esztergomból, ahol teljesen leégett, jön Komáromba a társulat, de sajnos, itt is nagy csalódás éri őket, a komáromiak közönye túltesz az esztergomiakén. Mihályfy Károly és Ujházy Ede vendégszerepelnek később és ez megmozdítja a komáromiakat, tömegesen mennek színházba. Megpróbálkoznak látványos darabbal is és elő merik adni az »Utazás a föld körül 80 nap alatt« című darabot. A kritikus azt írja, hogy különösen tetszettek az utánzott elefántok. Augusztus végén befejezték a szezont.

    1882-ben Balogh Alajos színigazgató télen, februárban jön Komáromba és a Nérey-teremben játszik. A színlapon két nevet látok, két leendő színigazgatóét: Balogh Árpádét és Monori Sándorét. (Később mind a kettő színigazgató lett.) Vendégszerepel Tamássy József igen nagy érdeklődés mellett. Tamássyt a bencés székház is meghívja ebédre, ahol sok felköszöntő hangzik el. A komáromi műkedvelő gárda pedig a színházteremben rendez estét tiszteletére. Hamarosan táncra perdülnek és ebből Tamássy is kiveszi a részét. Tamássy gyönyörű dalai egészen elbűvölik a hallgatóságot. Egyszer bemutatják Munkácsy világhírű festménye után: Krisztus Pilátus előtt című néma képletet, ami igen tetszett a komáromiaknak. Április közepéig maradnak itt.

    Mándoky Béla és Beődy Gábor színigazgatók 1882-ben a nyári szezonra Pozsonyból Komáromba jönnek. A társulathoz tartozik Laczkó Aranka, a nagytehetségű színésznő, aki később a kolozsvári Nemzeti Színház primadonnája lett. Még most is gyakran szerepel a budapesti rádió előadásaiban. Vendégszerepelt Vizváry Gyula. Operával is kísérleteznek: előadják Hunyady Lászlót kétszer is. Augusztus végén mentek innét Pápára. A komáromi szezon 84 napig tartott és ez idő alatt 72-szer volt előadás.

    Mándoky igazgató a következő, 1883-ik évben is Komáromban van. Június 2-án kezdi előadásait. Panaszkodik a kritikus, hogy az itt időző cirkuszba tódul a közönség, de bezzeg a színház üres. Ez Komárom – írja. Megrója a színigazgatót, hogy miért nyomatja ki németül is a magyar darabok címeit. A társulatnál van a komáromiak kedvence: Folinusz pár, Laczkó Aranka.

    Mándoky Béla társulata Komáromból Balatonfüredre megy és onnét pótszezonra augusztus végén visszajön. Nagy a közöny, pedig a társulat nagyon jó.

    1884-ben Sághy Zsigmond tart nyári szezont az arénában. Április 5-én kezdi, ami kicsit korán volt a szellős színkörben. Solymossy Ede és felesége vendégszerepel. A közönség közönye miatt április 21-én eltávozik a társulat.

    Június 7-én már Jakab Lajos társulata játszik a színkörben. Vendégszerepel náluk Veress Sándor, a későbbi operaházi tag és felesége. Megbirkóznak az Ember tragédiájával is. Kétszer adják. Július 27-én Érsekújvárba mennek.

    1885. május 9-én újra itt van Jakab Lajos társulata. Veress Sándor és felesége már leszerződtetett tag. A jó társulat állandóan a közönség közönyével küzd. Július 2-án távoznak Tatára.

    1886. június 1-én Somogyi Károly színtársulata nyitja ki a színház kapuit. Az arénát előzőleg átalakították úgy, hogy léghuzam már nincs a nézőtéren. A közönségben erősen csalódva, augusztus elején elmennek innét.

    1887. június havában Sághy Zsigmond színigazgató gárdája kezd játszani az arénában. Vendégszerepel Blaha Lujza, természetesen hatalmas sikerrel. Komáromi tartózkodása alatt állandóan ünnepelték a nemzet csalogányát. Egyszer előadás után csónakkal bevitték az egyik dunai malomba. Gyönyörű holdvilágos éjjel volt, szélcsend, a szigeti kertekben egy-egy csalogány csattogott, de aztán Blaháné is elkezdett énekelni. Gyönyörű hangja messze elszállott, elbűvölt mindenkit, és mint a költő mondja: »Búsan merengve hallgatott a táj…«. Blaháné a »Parasztkisasszony«, a »Tót leány«, a »Koldusdiák« és a »Kornevillei harangok« című darabokban lépett föl. A társulat előadta az Ördög piruláit is, ami nagy merészség kis színpadon. Az Ördög pirulái különösen azért tetszett a komáromiaknak, mert mint mondották: »kiadós darab, érdemes érte fizetni«. Tudniillik éjfél után 2 órakor volt vége az előadásnak. Július végén távoznak innét.

    Csóka Sándor színtársulata 1888. június végén kezdi a szezont. Sajnos, Csóka is leég. De ez a rosszul sikerült szezon se riasztja el Völgyi György igazgatót és szeptember 2-án megkezdi előadásait. Tatáról jön hozzánk ez a veterán színész, aki már 40 éve működik ezen a rögös pályán. Az öreg színész bízik Komáromban, ahol ő többször megfordult. Kissé csalódott. Október 1-én zár kaput a nyári színház.

    Sághy Zsigmond színigazgató újra eljön és 1889. június elején megkezdi előadásait. Hegyi Aranka vendégszerepel fényes sikerrel. A dalárdakertben tiszteletére estélyt adnak, ahol a kedves ünneplés központja, Jászai Mari is eljön, és ő is óriási lép föl. Július végén vége a szezonnak. A társulatból néhány színész itt rekedt Komáromban, ezek pár előadást még tartanak. Még ebben az évben december havában újra megpróbálja itt a szerencsét Völgyi György igazgató. Nem tud más termet szerezni, mint a Schnell-féle vendéglő termét, amely színielőadásokra igen kicsi volt, hiszen a színpad a terem felét felfoglalta. Szegény Völgyi megint csalódott Komáromban, a közönség nem támogatta. Amint a kritikus írja, a társulat Komáromhoz képest gyenge volt, de hiszen itt nagy, erős társulatok is leégtek.

    1890. május havában Pesti Ihász Lajos és Dobó Sándor kettős igazgatása alatt működő társulat kezdi meg a színiévadot. Nagyon jó társulat volt. Mátray Margit volt a primadonna. Még ekkor is előfordult, hogy felvonás közökben valaki fellépett. Így egyszer egy táncmester mutatta be a keringő és a szóló magyar táncban a tudását a közönség nagy tetszése mellett. Július elején vége lett az évadnak.

    A következő évben, 1891-ben, ugyanez a két igazgató színtársulata játszik itt. Veress Sándor, a pesti Opera tagja vendégszerepel. Innét Tatára mennek, ahol Eszterházy Miklós gróf külön színkört építtetett és ott játszott a társulat pár hétig.

    Makó Lajos, a szegedi színház igazgatója, 1892. június elején nyitja az évadot. A társulat igen jó volt és a közönség is eléggé támogatta. Július elején zárták be az arénát.

    1893. május közepén Dobó Sándor igazgató kopogtat be Komáromba, mint régi ismerős. Társulata nem a legerősebb és a zenekar különösen gyenge. Kiváló szereplők Szigethy Lujza, Csókáné, Kaczér Nina, Lomniczy, Németh, Dobó. Komárom szülöttje Kopácsy Juliska vendégszerepel három estén. A társulat július elején Tatára távozik.

    Komjáthy János, a győr-soproni színházak igazgatója 1894. május 24én kezdi meg előadásait igen jól szervezett társulatával.

    Valósággal csoda történik: a komáromiak szorgalmasan járnak színházba, s társulat annyira meghódította a közönséget. A közönség kedvencei: Komjáthy-pár, Folinuszné, Miklósi Ilona, Szilay Kornél, Csillag Amália, Szende Anna, Perényi, Békési, Szilágyi. Ujházy Ede vendégszerepel a társulatnál, amely július elejéig marad Komáromban. Komjáthy színigazgató a következő évben, 1895. június elején újra itt van Komáromban, és a csoda tovább folytatódik, a közönség melegen támogatja állandóan a társulatot. A helyi sajtó panaszkodik, hogy kicsi a színkör, különösen a páholy kevés. Reménykedik, hogy majd az állandó színház kérdését is meg lehet oldani, ha a Dalegyesület új otthont talál, egyben ott színházat is lehet építeni. A társulat tavalyi tagjain kívül Szabó Irma, Szilágyi, Kovács, Szilassy Riza, Peterdy, Szende Anna, Rubos Árpád, Rontai Boriska új tagok. Ujházy Ede ismét vendégszerepel.

    A színigazgató bevezette a népelőadásokat igen alacsony helyárakkal. Vasár- és ünnepnapokon tartott ilyeneket. Összesen 90előadást tartottak és augusztus elején elhagyják Komáromot. A helyi sajtó a legnagyobb elismerés hangján ír a társulatról és a színházat pártoló közönségről.

    1895. május 23-án a budapesti Opera balettkara tart előadást néhány este a nyári színkörben. Igen nagy a siker. Felvonásközben a híres komáromi cigányprímás, Lakatos Ferdi játszik nagy elismerés mellett.

    Komjáthy harmadszor is ellátogat Komáromba és 1896. június 3-án megnyitja az aréna kapuit. Társulata az előző évekéhez hasonlóan jó. A közönség támogatása kissé lecsendesedett, de azért elég tűrhető. Július 26-án tartják a búcsúelőadást meleg tüntetések között. A komáromiak megszerették a Komjáthy-társulatot és nehezen válnak meg attól.

    Komjáthy színigazgató igen szép fizetést adott tagjainak. Egyszerre három primadonnát tartott havi 200 forint fizetéssel, ami akkor nagyon szép honorárium volt. A tenorista Hunffy Imre, a baritonista Békési Gyula szintén nagy fizetést kapott. Békési később Relle Iván pozsonyi társulatához került, ahol szintén nagy sikerei voltak. Amikor Nádai Ferenc és Ujházi Ede vendégszerepeltek, egy fellépésükért 60 forintot kaptak.

    Dobó Sándor 1897. május havában újra itt van társulatával. A társulat kisebb méretű, de elég jó. Sziklay Kornél, Rajz Ödön, Könyves Jenő, Bérczy Gyula, Balogh, Deli, Szarvasi, Fóthy Frida, Holéczy Ilona, Pozsonyi Júlia, Panyiczky Irma, Udvardy Vilma a társulat főbb szereplői. Július 4-én búcsúznak a Kornevillei harangokkal. Innét Siófokra mennek.

    1898. május 26-án Somogyi Károly jónevű színigazgató kezdi meg a nyári szezont. Angyal Ilka (később férjhez ment Kömlődre Klár birtokoshoz. Angyal Ilka írta az Árendás zsidó című népszínművet), Körösy Juci, Somogyiné, Peterdy, Ligeti Mari, Szekula Sárika, Lipcsey Józsika, Bodroginé, Hunyady József, Andorfy Péter, Bérczi Gyula, Bihary Ákos, Ligeti Margit, Benkő Jolán, Füredy voltak a főbb szereplők. Vendégszerepel Hegyesi Mari. Hat heti szereplés után július elején búcsúzik a társulat, amely igen beférkőzött a komáromiak szeretetébe. A következő évben, 1899. június elején Somogyi színigazgató újra megkezdi előadásait. Társulata jórészt az előző évi és a közönség örömmel fogadja őket. A társulat új tagjai B. Csík Irén, Forray Ferike, Szilágyi, Bognár, Szóhner Olga, Balla Kálmán, Lányi Edit, Körös Juci, Szilágyi Dezső. Komárom szülöttje Kesztler Ede, a neves színész vendégszerepel és minden fellépténél telt ház tapsol. Hat heti szezon után július közepén Balatonfüredre megy a társulat. Az akkori divatos nagy női kalapok állandóan szerepelnek a színlapokon és a színi kritikákban. Állandóan kérik a hölgyeket, hogy vegyék le a hatalmas, két embert eltakaró kalapjaikat, de a hölgyek ezekre a kérelmekre fütyültek és bizony nem ültek le a nézőtéren kalap nélkül.

    Még ugyanez év szeptember elején Komáromba jön Deák Péter zombor-bajai színigazgató és bele mer kezdeni az előadásokba. Sajnos merészsége nem sikerült. Az előző szezon kimerítette a közönség zsebeit és szegény Deák nagyon leégett. Főbb szereplők: Pálfi Nina, Lónyai Piroska, Murányi Juliska, Beczkói, Gyárfás, Lórándi, Palágyi. Karnagy Ligethy. Szeptember 19-én befejezik az évadot Verő György Oroszlánvadász című operettjével.

    Talán a világ legmerészebb emberei a színigazgatók. Hiába minden csalódás, azért újra neki mernek vágni. Íme Deák igazgató is 1900 májusában ismét idejön szerencsét próbálni. A komáromi közönség azonban Komjáthyék kitűnő társulata óta nagyon igényes és gyengébb társulatot nem igen támogat. Deákék küzdenek a közönnyel. Vendégszerepel Ujházy Ede. Egyszer végignézi az előadást Beöthy László és Bródy Sándor. Július 14-én vége az évadnak.

    1901. június 21-től augusztus 10ig Kövesi Albert társulata játszik Komáromban. Arady Aranka, Makó Ayda, Nagy Dezső, Almássy, Károlyiné, Benedek, Ragányi Iza, Kömley Gyula, Károlyi Lajos, Tarnay Leona, Fehér Olga, Radványi, Németh Jolán, Latabár Árpád, Radványi Dezső, Várfalvi Anna a főbb szereplők. Ez évben is vendégszerepel Keszler Ede, az aradi színház későbbi tagja, aki azonban elhagyta a színipályát később és a bírói pályára ment. Vendégszerepelt még Szirmay Imre, Ujváry Ede és Folinusz. Előadják Erkel Hunyadi László-ját, de az operaelőadás nem sikerült. A színészettel kapcsolatban a Dalegyesület hangversenyt ád a színkörben. A színészek egy rövid darabot adtak, utána a dalkör hangversenyezett. A társulatot a közönség melegen pártfogolta és a helyi sajtó se fukarkodik a dicséretekben.

– folytatjuk –

szozattv


szozat a tiszta hang nagylaszlo hajóút csillagokutjan palocviltal kurultaj magyarokogyűlése
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf