Móra László: Húsvét előtt
Égig magasló kőhegyek között
A bakaélet sok búját szántjuk,
A békecsillag felragyogását
Elfáradt szívvel hiába várjuk,
Mert rabok vagyunk, összetört rabok,
Hazátlan, árva, síró magyarok…
A szent ünnepnek templomgyertyái
Nem gyúlnak nekünk már évek óta,
A nagyvilágnak békeünnepén
Nem jön ajkunkra az imás nóta,
Mert rabok vagyunk, összetört rabok,
Hazátlan, árva, síró magyarok…
Kőhegyek között megyünk csak tovább,
Magunk se tudjuk, hogy merre, hova?
S ahány lépéssel jutunk előbbre,
Úgy távolodik az édes szoba…
A drága asszony… a kis galambok…
Azért sírunk mi bús magyar rabok…
1918